Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
2023. január 30-i kép a Nam Cheong zálogház fénycégéreiről az üzlethelyiség épületén, Hongkong Sham Shui Po negyedében. A neondísz pénzérmét hordozó, széttárt szárnyú denevért ábrázol, a denevér pedig a jólét jelképe a kínai kultúrában. Az utóbbi évtizedben a városvezetés az új biztonsági és környezetvédelmi előírásokkal összhangban eltávolíttatta a Hongkong jellegzetes városképét adó neonreklámok zömét. Hivatalos adatok szerint Hongkongban 2016-ban még körülbelül 120 ezer fénycégér világított, többségük azonban nem felelt meg az előírásoknak. Becsült számuk 2023-ra mindössze félezerre zsugorodott.
Nyitókép: MTI/EPA/Jerome Favre

Nemzetközi vitát robbantott ki a Hongkongban elfogadott nemzetbiztonsági törvény

Eltűnőben a régi Hongkong, újabb lépés a Kínai Népköztársaság felé – így értékelik a városállam törvényhozása által megszavazott új nemzetbiztonsági törvényt. A jogszabály súlyos büntetést helyez kilátásba államtitok megsértése, kémkedés és hazaárulás esetén.

„Ezzel ismét aláásták Hongkong különleges jellegét, gazdaságilag és politikailag is egyre inkább kezdik Kína részének tartani” – így jellemezte egy ott élő külföldi üzleti vezető az új hongkongi biztonsági törvényt.

A britek által 1997-ben visszaadott városállam azzal a feltétellel tért vissza a Kínai Népköztársasághoz, hogy az „egy ország, két rendszer” elv alapján kormányozzák. Azaz, megtartja nyugati szabadságjogait. Pekingnek azonban az utóbbi időben sikerül lassan a saját képére formálnia a volt brit gyarmatot. A most elfogadott nemzetbiztonsági törvény a 2020-as, heves tiltakozásokat kiváltó kínai nemzetbiztonsági törvényt követi, amelyet arra használtak fel, hogy demokráciapárti aktivistákat zárjanak börtönbe.

Mostanra Kínának sikerült teljesen a hozzá lojális képviselőkkel feltöltenie a törvényhozást, amely szokatlanul gyorsan, két hét alatt lezárta a vitát és megszavazta a törvényt.

Mit büntet és miért bírálják az új törvényt? A 23. cikkely olyan bűncselekményeket sorol fel, mint a hazaárulás, a szabotázs, a lázadás, az államtitok ellopása, a külső beavatkozás és a kémkedés. Ezeket több évtől életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtja. Ami lényeges: akkor is, ha ezeket Hongkong területén kívül követik el – azaz például egy külföldön élő ellenzéki blogger ír olyat, ami alapján elítélhetik.

A bírálók szerint a megfélemlítés és a kritika elfojtása is a célja.

John Lee hongkongi vezető elmondta, hogy a törvény szombaton lép hatályba, és "történelmi pillanatnak" nevezte.

A bírálók közt ott van az amerikai kormány, amely 2020 után már szankciókat vezetett be. Washingtonnak különösen nem tetszik a törvény „külső beavatkozást” említő passzusa, amit egy külügyi illetékese „hihetetlenül ködösnek” nevezett. "Elemezzük ezt a jogszabályt, és megvizsgáljuk, hogy milyen potenciális kockázatot jelenthet nemcsak az amerikai állampolgárokra, hanem más amerikai érdekekre is" – mondta Vendant Patel helyettes külügyi szóvivő. Egy kongresszusi bizottság pedig egyenesen „az amerikai állampolgárok és vállalkozások védelmét” követelte.

A kínai külügyminisztérium erre kemény hangon válaszolt: "Azonnal hagyják abba a politikai manipulációt és a hongkongi ügyekbe való beavatkozást" – állt egy közleményében.

A kínai államtanács hongkongi és makaói ügyekkel foglalkozó hivatala azzal védte a törvényt, hogy az "biztosítja Hongkong jólétét és stabilitását", valamint a külföldi befektetők érdekeit, a demokráciát és a szabadságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

Az Aszad-rezsim megdöntése óta először látogatott el hivatalos svéd delegáció Szíriába. A svéd kormány első körben a szír bűnelkövetőket küldené haza, második körben pedig mindazokat a szír állampolgárokat, akik nem jogosultak a Svédországban való tartózkodásra. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy a következő években folyamatosan lejárnak az oltalmazotti státuszok, úgy lesz egyre vonzóbb a hazatérés lehetősége az olyan bevándorlók számára, akik jogi bizonytalanságban és kétségek között vannak Európában.

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Hétfőn Steve Witkoff amerikai különmegbízott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy egy tűzszünet lehetőségéről egyeztessenek. Úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítők Moszkva után ismét Kijev felé fordulnak, hogy közelítsék a felek álláspontjait. Kormányzati források szerint a tárgyaló felek delegációi már meg is érkeztek a német fővárosba. A berlini tárgyalások előtt eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa kész lemondani a NATO-tagságról nyugati biztonsági garanciákért cserébe, teljesítve ezzel az oroszok egyik legfőbb követelését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×