Veszélyes játékba kezdett Transzdnyisztria, azaz Moldova Dnyeszteren túli területe – írta a Jevropejszka Pravda című ukrán lap egy Ukrajnában nagy visszhangot kiváltott hír kapcsán.

A szovjet stílusú zászlóval és címerrel rendelkező, orosz ajkú körzet 1992, a Szovjetunió felbomlását követő rövid polgárháború óta nevezi magát önálló államnak és nem Moldova részének – bár a külvilág nem ismeri el. Ez a posztszovjet térség egyik „befagyott konfliktusa”.

2022 márciusában, nem sokkal a két éve indult ukrajnai invázió kezdete után az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egy határozatban orosz katonai megszállás alatt álló területté nyilvánította.

Az ukrán média szerint az Ukrajnával határos körzetben az elmúlt évek során példátlan politikai eseményre készülnek. Február 28-án a „fővárosban”, Tiraszpolban megrendezik „az összes képviseleti szint” kongresszusát, azaz a parlamenti, a körzeti, városi és települési képviselők ülését. A hivatalos ok: a terület gazdasági gondjainak és Moldova állítólagos „blokádjának” a megvitatása. Ugyanakkor az eseményt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az orosz elnökválasztás előtti utolsó parlamenti beszédéhez időzítették.

A Jevropejszka Pravda szerint a transzdnyisztriai küldöttek egy olyan üzenetre készülnek, amelyben „felvételüket kérik” az Orosz Föderációba. A lap megemlíti, hogy 2006-ban, egy hasonló kongresszus a külvilág által el nem ismert népszavazáshoz vezetett a területen. Ezen a szavazók „97 százaléka az Oroszországhoz való jövőbeli csatlakozásra”, illetve ameddig ez nem lehetséges, „a függetlenség megőrzésére” szavazott.

Később „második állami zászlóvá” minősítették az orosz zászlót. Tavaly tovább mérgesedett a helyzet a nyugatorientált vezetésű Moldovával, amelynek a terület a nemzetközi jog szerint a része. A moldovai hatóságok megszüntették a transzdnyisztriai cégek „vámmentességét”. A szakadár parlament szerint ez „gazdasági katasztrófához” vezet. A kisszámú transzdnyisztriai ellenzéki képviselők egyike, Gennagyij Csorba az, aki szerint a kongresszus megfogalmazza az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló kérést.

Azt a Jevropejszka Pravda is elismeri, hogy ez nem sokat változtathat a helyzeten: a területnek nincs tengerpartja, nem határos Oroszországgal és Moszkva nem tud újabb erőket átdobni oda. A lap később pedig azt írta, hogy az ukrán katonai hírszerzés, a GRU közölte: információi szerint a képviselők nem tervezik, hogy Vlagyimir Putyinhoz fordulnak a terület Oroszországhoz való csatolása érdekében. „Ezt egyelőre nem lehet megerősíteni” – mondta Andrij Juszov, a GRU képviselője. Szerinte „moldovai belpolitikai ügyről van szó”, és a szakadár terület így próbál nyomást kifejteni Moldovára a gazdasági érdekei védelmében.