eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Helyi lakosok próbálják megfékezni a lángokat a törökországi Manavgat közelében pusztító erdőtűz helyszínén 2021. július 30-án. Négyre emelkedett Törökországban a bozóttüzek halálos áldozatainak száma. A tűzoltók már harmadik napja küzdenek a lángokkal, amelyek 17 tartományban több mint hatvan helyen csaptak fel. Tucatnyi faluból kiköltöztették a lakosokat és néhány szállodából is a vendégeket meg a személyzetet az Égei- és a Földközi-tenger partján.
Nyitókép: MTI/AP

Hőkupola okozza a sokkoló erdőtüzeket

Klímatudósok arra figyelmeztetnek, hogy a közeljövőben még súlyosabbá válhatnak a mediterrán országokat sújtó erdőtüzek. Ezek egyik oka a hőkupola néven emlegetett jelenség. De miről is van szó?

Példa nélküli erdőtüzek pusztítanak Dél-Európában. Törökországból sokkoló képek érkeznek az ingóságaikkal az utakat elárasztó menekültekről – ezúttal nem a szomszédos Szíriából jöttek, hanem európai és más turisták –, akik a lángoló hegyoldallal és füst keltette szmoggal a háttérben próbálnak biztonságba kerülni.

Tüzek pusztítanak Görögországban, Olaszországban, Franciaországban és a spanyolországi Katalóniában is, de a törökországi károk a legsokkolóbbak:

augusztus elejére több mint 150 000 hektár földterület égett le, ami több mint kilencszerese az előző 12 év átlagának.

Az európai erdőtűzinfó (EFFIS) kutatói szerint az idén kétszer–ötször több az erdőtűz, mint a 2008–2020 közötti időszakban.

A tudósok az úgynevezett „hőkupolával” magyarázzák a példátlan tüzeket.

Ez egy olyan, magas nyomású „buborék”, amely egy bizonyos területre koncentrálja a meleget azzal, hogy napokig vagy akár hetekig megmarad egy helyben. Egyfajta fedő a serpenyőn. A forró levegő először felfelé terjed ki, de a magas légnyomás miatt nem tud elszökni, ezért lefelé szorul, miközben még több hőt ejt csapdába. A folyamatot erősíti, hogy a talaj is elveszíti a nedvességét és kezd felmelegedni, ideális körülményeket teremtve a tűznek.

Az amerikai Légkör- és Óceánkutató Hivatal (NOAA) tudósa szerint az idei hőkupolák fő kiváltó oka az volt, hogy télen egyes térségekben radikálisan megnőtt az óceán hőmérséklete, míg máshol hideg maradt a víz. Ez felfokozta a szeleket, amelyek a szárazföld felé vitték a meleg levegőt.

A hőkupola nyomán egyes dél-európai térségekben az idén 40 fok fölé ugrott a hőmérséklet, ami tökéletes előfeltétele a tüzek elterjedésének – jegyezte meg a Sky News. A hírcsatornának nyilatkozott Dann Mitchell professzor, a Bristoli Egyetem klímakutatója. Mint elmondta, az erdőtüzek fő kiváltó okai a hőség, a szárazság és az erős szelek. „Görögországban és Törökországban

az extrém hőség és az aszály tökéletes vihart váltott ki”

– fogalmazott. A mérések szerint közben a mediterrán térség több körzetében messze az átlag alatti csapadék esett – a görögországi Hellinikonban például az idén folyamatosan kevesebb volt a csapadék, mint az elmúlt ötéves átlag, de kevesebb volt az eső a törökországi Antaliában és az olasz csizma déli részén fekvő Marina Gi Dinosában is. A kutató szerint az elkövetkező években

a szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt az erdőtüzek Európa más részein is gondokat okozhatnak majd.

„Télen több esőre lehet számítani, amitől növekedésnek indul a növényzet. Nyáron Európa sok részén kevesebb eső várható. A jövőben tehát több száraz növényzetre kell felkészülnünk, ami ideális a tüzek számára. Az átlaghőmérséklet emelkedésével gyakrabban kell felkészülni komoly erdőtüzekre Európa központi és északi területein is” – tette hozzá.

A török média közben a terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt, a PKK-hoz kötött radikálisok számlájára is írja a tüzeket. „A Tűz Gyermekei Kezdeményezés” nevű csoport például gyújtogatásokkal fenyegetett, PPK-szimpatizánsok pedig örömüket fejezték ki a katasztrófa miatt. Ennek nyomán a közösségi médiában sokan a kurdokat kezdték okolni a példátlan tüzekért.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×