Infostart.hu
eur:
364.89
usd:
326.52
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
A brit parlament által közreadott kép Boris Johnson brit miniszterelnökről (k) a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos alsóházi órájában a törvényhozás alsóházában, Londonban 2019. szeptember 4-én. Johnson kijelentette, hogy kormányának sikerül új megállapodást kötnie Brüsszellel a kilépés feltételrendszeréről, valamint, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október 31-én, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Skóciai gyomros: lehet, hogy jogilag fel sincs függesztve a brit parlament

Egy skóciai fellebbviteli bíróság szerint jogsértő volt a brit parlament felfüggesztése. Minden motívum hatalmas nyomás alá helyezi a brexitre készülő Boris Johnson miniszterelnököt, aki azonban egyelőre hajthatatlan. A végső szót a jövő héten mondja ki a brit Legfelsőbb Bíróság.

A brit ellenzéki pártok a parlamenti munka sürgős felújítását követelik azt követően, hogy egy skóciai bíróság jogsértőnek mondta ki a törvényhozás felfüggesztését.

A legfrissebb jogi állásfoglalást egy háromfős testület hozta meg, élén Lord Carloway-jel, Skócia legmagasabb rangú bírájával.

A döntés felülbírált egy korábbi végzést, amely szerint a bíróságoknak nincs joguk beavatkozni a minisztelenöknek a parlament felfüggesztéséről szóló döntésébe.

Ennek ellenére a bíróság nem kötelezte a brit kormányt a törvényhozás ismételt összehívására, ellenzéki képviselők viszont mozgásba lendültek. A nyomásgyakorlás részeként egy ügyvédi irodával levelet irattak a brit kormánynak. Ebben az áll, hogy a bírósági döntés azt jelenti, hogy

„a parlament nincs felfüggesztve, és továbbra is ülésezik”.

Boris Johnson ellenáll: pártoskodnak a bírák

A döntést a királynővel szentesíttető Boris Johnson miniszterelnök azonban ellenáll. Kereskedelmi államtitkára, Kwasi Kwarteng részrehajlással vádolta meg a skót bíróságot.

„A szavazók kezdik megkérdőjelezni a bírák pártatlanságát, és azzal vádolják őket, hogy beavatkoznak a politikába” – mondta.

Korábban egy miniszterelnökségi forrás azt mondta, hogy az ügyet bíróság elé vivő 78 képviselő „nyilvánvaló okból” választott skót és nem angol bíróságot, arra utalva, hogy így akarták bebiztosítani, hogy a javukra döntenek.

A megjegyzések felháborodást váltottak ki a konzervatív és a munkáspárti oldalon is.

David Gauke volt igazságügyminiszter azt mondta: „se nem ésszerű, se nem elfogadható, hogy egy „miniszterelnökségi forrás” (ez a gyakorlatban akár magát a miniszterelnököt is jelentheti) pártossággal vádolja a bírákat. Az ilyen bírálatok aláássák a bíróságok függetlenségét és így a jogállamiságot is.

A Downing Street 10, vagyis a miniszterelnöki hivatal közölte: „a Johnson-kormány egyáltalán nem támadja a bírákat. „Teljes mértékben támogatjuk a bírói kar függetlenségét”.

Az ügy most visszakerül Londonba, ahol jövő kedden hoznak végleges döntést a brit Legfelsőbb Bíróságon.

Johnsont azzal is megvádolták, hogy hazudott a királynőnek,

amikor azt mondta neki: jogszerű volt a ház felfüggesztése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×