Order, azaz rendet! – erről a kiáltásáról lett híres Európa-szerte John Bercow, a brit alsóház érces hangú speakere, avagy házelnöke. Még Emmanuel Macron francia államfő is őt idézte, amikor azt kiáltotta Johnson brit miniszterelnöknek a G7-es csúcson, hogy „Csendet, Boris!”

Bercow, aki sajátosan elnyújtott hangon próbálta kordában tartani a képviselőket, megosztó személyiséggé vált.

Egyesek számára ő volt a parlamenti demokrácia megtestesítője, aki nem volt hajlandó feladni az ügyrendet a szabályokat kerülgető vezetők nyomására. Másoknak magamutogató paprikajancsi, aki asszisztált ahhoz, hogy szerintük a brit parlament akadályozza a népakarat – vagyis a brexitreferendumon megfogalmazott óhaj - végrehajtását.

Bercow – akinek hivatala miatt semlegesen kellett viselkednie - különösen sok támadást szenvedett el saját, konzervatív párttársaitól. Azzal vádolják, hogy nemcsak a szabályozatlan brexitet, hanem magát a brexitet is meg akarja akadályozni.

Nem hagyta, hogy a Johnson-kormány döntse el, lehet-e „mindenáron” brexit és hagyta, hogy a ház magához ragadja az napirend feletti ellenőrzést. Ebből született az a hétfőn törvényerőre emelt javaslat, amely megtiltotta a szabályozatlan brexit lehetőségét. Az csak még nagyobb haragot keltett, hogy

elismerte: ő a maradásra voksolt a 2016-os népszavazáson.

Valójában mindenkinek volt panasza rá, az EU-pártiak azzal vádolták, hogy nem tesz meg mindent a brexit ellen – és talán ez bizonyítja, hogy nem akart egyik oldal nyomásának sem engedni. Egy konzervatív képviselő már áprilisban kezdeményezte, hogy váltsák le, de nem járt sikerrel.

Amikor bejelentette október végi távozását, Bercow családi okokat hozott fel, de arról is beszélt, hogy 2009 óta misszión volt. Azt tartotta feladatának, hogy a politikai döntéshozatal középpontjába helyezze a parlamentet, miután az olyan erős vezetők, mint Margaret Thatcher vagy Tony Blair kormányai gyakran megkerülték a törvényhozást – írta róla a Politico.

A nagy kérdés most az, hogy novembertől lesz-e még egy olyan karizmatikus elnöke a brit parlamentnek, mint ő volt.