eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Összetorlódott járművek araszolnak az M7-es autópálya Budapest felé vezető oldalán, a töreki pihenőhely közelében, ahol a rendőrség és társszervei teljes kitereléses közlekedésrendészeti ellenőrzést tartanak.
Nyitókép: MTI Fotó: Varga György

Megúszhatják az autósok, ha külföldön nem fizetnek sztrádadíjat

A be nem fizetett autópályadíjak behajthatósága, az uniós fejlesztési alapok és egy új, Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot átszelő gyorsvasút volt a témája a V4-ek közlekedési szakpolitikusainak pozsonyi találkozóján. A tervek szerint egy teljesen új vasúti pályát fognak építeni, amelyen a vonatok óránkénti 300 kilométer körüli sebességgel közlekednek majd.

Nemcsak a négy visegrádi országnak jelent gondot a be nem fizetett autópályadíj, hanem az Európai Unió összes tagállamának. A V4-ek a rendelkezésre álló 30 hónap helyett sokkal rövidebb időn belül szeretnék behajthatóvá tenni a külföldiek által be nem fizetett sztrádadíjakat. Érsek Árpád, Szlovákia közlekedési minisztere megemlítette az Eucarist rendszert, amely lehetőséget nyújt az országoknak, hogy megosszák a gépjármű- és vezetői engedély nyilvántartási információikat, ám ennek struktúrája még mindig nem tökéletes, mert

az autópályadíjak határon túli behajthatósága továbbra sem tisztázott.

„Büntethetnek már a gyorshajtásért, vezetés közbeni telefonálásért. Ezért átküldhetik a számlát egyik országból a másikba, de azért még nem, ha valaki nem fizeti be az autópályadíjat” – mondta Érsek Árpád.

A keddi találkozón egy nyilatkozatot is aláírtak, melyben a négy visegrádi tagország közlekedésügyi szakpolitikusai egy, a négy fővárost összekötő gyorsvasút kiépítésének a szándékát is deklarálták. A nyomvonalról, a felhasználható technológiáról szakértői egyeztetések zajlanak, így az építkezés pontosabb határidejét egyelőre nem tudták meghatározni. Érsek Árpád azonban hozzátette: a gyorsvasút felveheti a versenyt a légi közlekedéssel is, főleg annak köszönhetően, hogy a repülőterektől eltérően a vasútállomások a városközpontokban találhatók. Az építkezést részben uniós támogatásból valósítanák meg.

„Fontos látni, hogy Közép-Európa történelmi és gazdasági összekötése ilyen projektek keretében is bemutatható, másrészt igényel is ilyen projekteket és programokat.

A gyorsvasút még szorosabbá tudná tenni a visegrádi országok együttműködését”

– tette hozzá Schanda Tamás János a magyar kormány uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

A partnerek beszéltek a 2021-2028-as időszak uniós támogatásairól is. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a gazdasági ágazatok fejlődése szempontjából elengedhetetlen az infrastruktúrafejlesztés. „Rendkívül fontos, hogy az unió sikeres gazdasági vívmányai, mint például a kohéziós politika, továbbra is érvényben maradjanak” – fogalmazott a magyar államtitkár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×