eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Salisbury, 2018. március 19.A brit rendőrség figyelmeztetése a kordonnal lezárt Mill vendéglő előtt a délnyugat-angliai Salisburyban 2018. március 19-én. A brit védelmi minisztérium vegyi és biológiai kutatóközpontja szakértőinek megállapítása szerint március 4-én a novicsok nevű, oroszországi fejlesztésű, fegyverekben is használható minőségű idegméreg-hatóanyaggal mérgezték meg Szergej Szkripalt, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredesét, a brit külső hírszerzés (MI6) volt ügynökét és lányát, Julija Szkripalt, akiket azóta is válságos állapotban kezelnek Salisbury egyik kórházában. A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértői ezen a napon érkeznek Nagy-Britanniába. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: ANDY RAIN

A "nacionalista" Szkripal nem hitte, hogy Moszkva akarta megmérgezni

A megmérgezett ex-kém, Szergej Szkripal eredetileg nem akarta elhinni, hogy az orosz állam törhetett az életére. Azért sem, mert nacionalista nézeteket vallott, annak ellenére, hogy Nagy-Britanniában lelt menedékre. Ezt állítja róla az a BBC-riporter, aki most könyvet jelentet meg beszélgetéseikről.

„Szégyentelen orosz nacionalista” – így jellemezte a briteknek az orosz katonai hírszerzés személyzeti aktáit eladó Szergej Szkripalt az a riporter, aki könyvet írt róla.

Mark Urban, a BBC Newsnight című műsorának diplomáciai tudósítója 2017 nyarán folytatott le hosszú interjúkat, az akkor még salisbury-i háza nyugalmában élő volt GRU-ezredessel.

Urban szerint

Szkripal támogatta a Krím elcsatolását,

és tagadta, hogy orosz katonák hatoltak volna be Kelet-Ukrajnába, „mert ha megteszik, akkor Kijevig meg sem álltak volna”. Annak ellenére, hogy a brit MI6 kémügynökség vett neki házat, az orosz állami tévé 1-es csatornáját nézte és azt mondta: az ukránok olyan birkanyáj, akinek jó pásztorra van szükségük.

A Guardian című lap cikke szerint a márciusi mérgezést túlélő és kómájából felébredt Szkripal először nem akarta elhinni, hogy az orosz állam állhat a merénylet mögött.

Mindez arra utal, hogy az ex-kém valakinek nyilatkozott, bár a Guardian nem említ semmilyen forrást.

Közben az új Szkripal-könyv szerzője, Mark Urban azt írja, hogy a férfi nem akarta, hogy idézze, mivel, mint mondta: „Tudja, félünk Putyintól”. Ennek ellenére nem gondolta, hogy veszélyben lenne. Azért is volt óvatos, mert szerette volna, hogy ne akadályozzák gyerekei angliai látogatásait.

Urban megerősítette, hogy

Szkripal a cseh, észt és svájci hírszerzésnek is adott információkat,

miután 2010-ben, egy kémcsere után Angliába került.

A könyv szerint a volt kém csalódott volt a Szovjetunió szétesése után felállt Jelcin-kormányban, és nem akart nekik dolgozni. Lemondását azonban nem fogadták el és Spanyolországba küldték követségi attasénak. Itt szervezte be egy brit ügynök, aki először üzleti lehetőségekről tárgyalt vele, de szoros barátságot alakítottak ki.

A brit hírszerzés így bejutott a GRU-ba, ami különösen értékes volt nekik Szkripal hazatérése után. Mivel túl rizikós volt brit ügynökökkel találkozni, az ezredes láthatatlan tintával írt jelentéseket egy könyvbe, amit nyaralásra elutazott felesége adott át a „családi barát” brit ügynöknek – anélkül, hogy tudta volna mit csinál. Ezekért az információként estenként 3 ezer dollárt kapott.

Szkripalt azonban később kiadta a spanyol titkosszolgálatba beépített kettős ügynök és ekkor tartóztatták le Moszkvában.

Urban arról is írt, hogy Szkripal információkat adott át a briteknek az orosz hírszerzést behálózó korrupcióról, amely egészen Nyikolaj Patrusevig, az FSZB volt főnökéig ért. Patrusevet a könyv Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségesének nevezi. Szkripal szerint a különböző követségeken dolgozó hírszerzők hamis számlákat állítottak ki és így csapolták meg az államkasszát.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×