eur:
411.76
usd:
395.19
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Ellenségek dolgoznak a közel-keleti CERN-ben

Ellenségek dolgoznak a "közel-keleti CERN-ben"

Lehet, hogy országaik papíron háborúban állnak egymással, de tudósaik együtt dolgoznak. Jordániában megépítették a Közel-Kelet első részecskegyorsítóját, ahol izraeli, iráni, palesztin és más térségbeli kutatók együtt keresik a válaszokat a természet nagy kérdéseire.

„Szezám tárulj!” – remélhetőleg senki sem használja ezt a jelszót a Jordániában most üzembe állított Szezám-projekt keretében megépült részecskegyorsítóban.

A kutatóközpont, amit „közel-keleti CERN”-nek is neveznek a svájci Nagy Hadronütköztető nyomán,

a maga nevében példátlan vállalkozás.

Miközben országaik egyes vezetői a másik állam elleni katonai csapásokról álmodoznak, izraeli, iráni és pakisztáni tudósok együtt végeznek majd tudományos kutatásokat. Mellettük egyiptomi, pakisztáni, jordániai, palesztin és ciprusi kutatók is részt vesznek a munkában.

A jordániai Allanban létrehozott központ építését majdnem megtorpedózta a geopolitika és a finanszírozási gondok, de az érintett kormányok végül állták a számlát és hajlandók pénzeket áldozni a közös kutatásra is.

A politikusok közötti feszültségre azonban jó példa, hogy az izraeli tudományügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét az ünnepélyes megnyitón, miután Jeruzsálemben megkéseltek egy jordániai állampolgárt és ez diplomáciai botrányt kavart.

Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy a projekt előkészítési fázisában az összes érintett ország tudósai gyakorlatilag az összes találkozón részt vettek.

A Times of Israel című lap megemlíti, hogy

az ideológiai és politikai szakadékon átívelő tudományos együttműködés nem új keletű.

A II. Világháború vége után tíz évvel az akkori nyugati és kelet blokkok tudósai közösen kezdték építeni a CERN-t.

Évtizedekkel később a közel-keleti államok azzal szembesültek, hogy vagy együttműködésbe kezdenek vagy lemaradnak. Így született meg a Szezám-projekt (a Synchrotron-light for Experimental Science and Applications in the Middle East rövidítéseként SESAME) ötlete.

Az úgynevezett szinkrotron fényforrásokkal kísérletező központokból már 60 létezik a világon, de a Közel-Keleten eddig még egy sem volt.

A Szezám-projekt egy olasz tudós, Sergio Fubini agyából pattant ki, aki először a szintén a svájci CERN-ben dolgozó izraeli kutatót, Eliezer Rabinovitchot vonta be.

1993-ban fogott kezet egymással Jasszer Arafat palesztin és Jitzhak Rabin izraeli vezető és úgy tűnt, beindulhat a közel-keleti békefolyamat.

“Itt az idő, hogy próbára tegyük naív idealizmusodat” – mondta Fubini társának, akivel jordániai, egyiptomi, marokkói, palesztin és izraeli kutatókat vontak be a projektbe. Később jöttek a pakisztániak és az irániak is.

De nem csak ez meglepő a Szezám-programban. Egy ideig olyan pénzhiánnyal küszködtek, hogy az egyik jordániai tudós eredeti ötletet bedobva épített meg egy “szuper-számítógépet”: 2000 PlayStation játékkonzolt kapcsolt össze, amelyek ára több, mint tízszer olcsóbb volt, mint a hasonló kapacitást produkáló független szervereké.

A kérdés most az, hogy a politika megtorpedózhatja-e a példátlan együttműködést.

Az érintett tudósok szerint nem, mert nehéz a régióban megfelelő tudományos partnereket találni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×