A kancellárt ipari vezetőkből álló küldöttség kísérte Pekingbe, ami egyértelműen arra vall, hogy Angela Merkel célja a hét elején kezdődött látogatással a két ország közti gazdasági kapcsolat elmélyítése.

Előtte a brit kormányfő már mindent megtett annak érdekében, hogy a jövőben ne Németország, hanem Nagy-Britannia legyen Kína legfontosabb európai kereskedelmi partnere.

A jelek szerint Angela Merkel Li Ko-csiang kormányfővel folytatott megbeszélésein egyértelművé vált, hogy London a jövőben is a másodhegedűs szerepét játssza Peking külgazdasági kapcsolataiban. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a tárgyalásokat követően aláírták azt a német-kínai szerződést, amelyben Peking elkötelezte magát 30 Airbusz utasszállítógép megvásárlására.

A 17 milliárd euró értékben kötött repülőgép-eladási megállapodáson túl további másfél milliárd euró értékű üzletkötésre is sor került Angela Merkel látogatása során, és a kancellár még arra is ígéretet kapott, hogy a pekingi kormány a jövőben nagyobb figyelmet szentel az acéltermelés és a napenergia felhasználása terén mutatkozó tisztességtelen verseny megakadályozásának. Mint ismeretes, Kína a világ legnagyobb acéltermelő országa, és élvonalban áll a napenergia hasznosítására alkalmas berendezések gyártása terén is.

Angela Merkel - mintegy ellenszolgáltatásként - hangsúlyozta, hogy Brüsszelben szót emel az Európai Unió és Kína között kötendő szabadkereskedelmi szerződés mielőbbi kidolgozása érdekében, de az elöl sem zárkózott el, hogy a kommunista ország gazdaságát a nemzetközi kereskedelemben a jövőben piacgazdaságnak minősítsék.

Li Ko-csianggal szó volt az Európai Unió számára rendkívüli kihívást jelentő menekültproblémáról is. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy kormánya kész együttműködni a nemzetközi közösséggel a szíriai polgárháború mielőbbi befejezése érdekében és erre jó lehetőség Kína állandó tagsága az ENSZ vezető testületében, a Biztonsági Tanácsban.