Miközben a nyugati országok anyagilag és erkölcsileg is támogatják a kijevi kormányt, addig annak nem sikerült elkerülne, hogy Ukrajna ismét az államcsőd közelébe sodródjon. A Nemzetközi Valutaalap delegációja most folytat tárgyalásokat az ukrán fővárosban és világossá vált, hogy az országnak heteken belül ismét hatalmas mentőhitelre van szüksége.

Áprilisban az IMF 17 milliárd dollárt hagyott jóvá, amely elméletileg 2016-ig segített volna finanszírozni az országot. Egyre egyértelműbbé vált azonban, hogy a keleti régiók egy részét ellenőrző, Moszkva-barát lázadókkal folytatott harc alaposan megcsapolja az ukrán államkasszát.

A Financial Times szerint a támogató retorika ellenére nyugati illetékesek nem túlzottan lelkesednek azért, hogy újabb, jelentős összeggel segítsék ki Kijevet. Ennek az az oka, hogy az ukrán vezetés eddig halogatta a segélyprogram feltételéül szabott gazdasági és adminisztratív reformok bevezetését.

Az ukrán GDP 7 százalékkal esett vissza, miközben összeomlott legnagyobb exportpiaca - a Janukovics-rezsim bukása és a szeparatistákkal indult háború előtt éppen Oroszország volt az ukrán árucikkek legnagyobb felvevőhelye. A lázadók által elfoglalt keleti térségek az ukrán gazdasági teljesítmény 16 százalékát adták.

Mindezek nyomán megindult a tőkekiáramlás az országból, a nemzeti bank tartalékai pedig fogyatkoznak - egy friss információ szerint az elmúlt félévben körülbelül 40%-kal. Ukrajna valutatartalékának értéke közben a felére esett - egy forrás szerint Kijev nagy tételben adta el az aranyat.

Még ha további pénzekhez is jutna Kijev, a kormánynak hatalmas kiadáscsökkentési programot kellene véghez vinnie, hogy elkerülje az államcsődöt.

Az EU vezetése egy harmadik mentőcsomagon dolgozik, a válsággal küzdő eurózóna-tagállamok azonban nem szívesen adnak pénzt, ha Ukrajna nem hajt végre fájdalmas reformokat.

Arszenyij Jacenjuk ukrán miniszterelnök azzal próbálta meggyőzni nyugati támogatóit, hogy Kijev igenis hajlandó a népszerűtlen intézkedések végrehajtására - például a kiadások radikális csökkentésére, a feketegazdaság elleni fellépésre és a versenyt fékező különböző szabályok lazítására. "Nem kéregetünk, partnerek vagyunk, ez kölcsönös haszonnal jár" - mondta.

Hírek szerint Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter azt kérte Oroszországtól: ne hajtsa be azt a 3 milliárd dolláros hitelt, amit még korábban adott Kijevnek. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy Európa Moszkvától kér szívességet Ukrajna kisegítésére, miközben szankciókkal sújta, mert azzal vádolja, hogy közvetett háborút visel az ukránok ellen.