"Kötelességemnek érzem, hogy megtörjem a két éve tett hallgatási fogadalmamat, Franciaországban ugyanis ma gátlástalan módon lábbal tiporják a köztársaság legszentebb értékeit" - egyebek mellett ez olvasható abban az írásban, melyet a jobboldali Le Figaro című napilapban tett közzé pénteken Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök.

A politikus azt követően döntött a nyilvános megszólalás mellett, hogy két hete kiderült: két vizsgálóbíró tavaly szeptember óta lehallgattatta telefonbeszélgetéseit, ügyvédjével folytatott megbeszéléseinek egy részét pedig a napokban a sajtónak valakik ki is szivárogtatták.

"Amit a franciáknak mondani akarok" című írásában Sarkozy úgy véli, hogy a szocialista hatalom politikai célokra használja fel az igazságszolgáltatást és a rendőrséget. A politikus emlékeztet arra, hogy a lehallgatások alapját az az ellene megfogalmazott vád képezi, miszerint a 2007-es választási kampányára pénzt fogadott volna el Moammer Kadhafi néhai líbiai diktátortól.

A vádat semmilyen bizonyíték sem támasztja alá, a lehallgatásokkal tehát azt remélték, hogy terhelő adatokra bukkannak - fogalmaz a politikus.

"Ha ma valaki telefonál nekem, tudnia kell, hogy a velem való beszélgetését lehallgatják" - írja Nicolas Sarkozy, hozzátéve, hogy állítása nem egy, a volt keletnémet állambiztonsági szolgálat, a Stasi tevékenységéről szóló filmből vett idézet, vagy egy diktatúrában történő, az ellenzéket figyelő cselekményre való utalás, hanem a Franciaországban jelenleg is zajló tevékenységről szól.

A volt államfő nevetségesnek nevezi az igazságügyi tárca vezetője, illetve a belügyminiszter nyilatkozatait, melyek szerint semmit sem tudtak az őt érintő lehallgatásokról. Sarkozy ugyanakkor hangsúlyozza, hogy továbbra is bízik a francia igazságszolgáltatás függetlenségében, és hiszi, hogy a bírák nagy része tisztességesen, elfogulatlanul végzi munkáját.

"Soha nem kívántam a törvények fölött állni, de nem fogadhatom el, hogy törvénytelen eszközöket vessenek be ellenem" - fogalmaz az államfő, arra kérve azokat a franciákat, akik 2012-ben nem rá szavaztak, hogy tekintsenek el személyétől, és csak az általa kifogásolt, a hatóságok szerinte a jogállamiság alapjait, illetve az ártatlanság vélelmét megkérdőjelező magatartását ítéljék meg.

Két nappal a helyhatósági választások első fordulója előtt a nyilatkozat valóságos politikai bombaként hatott, nem véletlen, hogy a baloldal valóságos össztüzet nyitott a politikusra. Francois Hollande köztársasági elnök például elfogadhatatlannak nevezte a Stasi módszerekkel való összehasonlítást.

A lehallgatási ügyben egyébként nemcsak saját táborában támogatják Sarkozyt. A politikust például az amúgy a baloldallal szimpatizáló Bernard-Henry Lévy, befolyásos filozófus is védelmébe vette, rendkívül súlyosnak nevezve a lehallgatást és a beszélgetés tartalmának a kiszivárogtatását. A néhány napja megjelent írásában úgy véli: ha Kadhafi valóban pénzt adott volna 2007-ben a volt államfőnek, úgy az erről szóló bizonyítékokat legalább a Sarkozy által 2011-ben a líbiai rendszer ellen indított hadművelet előtt biztosan közzétette volna.