Infostart.hu
eur:
354.44
usd:
301.02
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály

Választójogi körkép: így csinálják a románok, a németek és a britek

A román és a német szabályok szerint a külföldön élő állampolgárok is szavazhatnak a választásokon, a szigetországot elhagyó britek azonban csak 15 éven át gyakorolhatják szavazati jogukat. Az InfoRádió tudósítói annak kapcsán adtak erről jelentést, hogy Balsai István, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke közölte: a tervek szerint kiveszik az alaptörvényből azt a passzust, amely állandó magyarországi lakhelyhez köti a választójogot.

Mivel a román választójogi törvény nem tesz állandó lakhely szerinti különbséget a román állampolgárok között, a parlamenti és államelnöki választásokon leadhatják szavazatukat a külföldön élő románok is. Õk, több mint két millióan, főleg Spanyolországban, Olaszországban és más nyugat-európai államokban dolgoznak vendégmunkásként. Emellett százezres nagyságrendűre becsülik azoknak a számát is, akik Moldávia állampolgáraként, a lakóhelyükön maradva szerezték meg a román állampolgárságot.

Németországban minden 18. életévét betöltött fiatal - ha rendelkezik a német állampolgársággal - részt vehet mind a szövetségi törvényhozás, mind pedig a tartományi parlamentek tagjainak megválasztásában. Ugyanígy, szavazócédula segítségével nyilváníthatnak véleményt a helyhatósági választásokon is, és ők határozzák meg, hogy kik képviseljék őket az Európai Parlamentben.

Persze nemcsak a német földön élő német állampolgároknak van meg ez a joga: ha külföldre költöztek szintén szavazhatnak. Erre postai úton van lehetőségük, feltéve, ha regisztráltatták magukat a lakóhelyük szerint illetékes német konzulátuson.

A német állampolgársággal nem rendelkező külföldiek, akiknek állandó lakhelye Németország, szintén részt vehetnek a helyhatósági választásokon, és ha történetesen valamely uniós országból érkeztek, voksuk révén természetesen dönthetnek az Európai Parlament összetételéről is.

Köztudott, hogy Európa számos országában élnek német származásúak, akik közül sokan már a német állampolgárság birtokában érkeznek vissza őseik földjére, de szavazati joggal csak azt követően ruházzák fel őket, hogy német földre érkeztek és letelepedtek.

Így csinálják a britek

A külföldre költöző brit állampolgár a távozása után 15 évig jogosult szavazásra a parlamenti választásokon, de a helyhatósági választásokon nincs szavazati joga. A külföldön született és ott élő britek nem kapnak automatikusan szavazati jogot, de ők persze nem határok megváltoztatása miatt, hanem szüleik elhatározásából születtek az országon kívül.

A jogosultaknak a részvételhez regisztráltatniuk kell magukat. Az illetékes hivatal megküldi a kitöltendő űrlapot, amit azután egy másik, az illetővel nem rokon, külföldi brit állampolgárnak kell tanúként aláírnia, megerősítve, hogy a szavazásra jelentkező személy valóban brit és ténylegesen külföldi rezidens. Megjegyzendő, hogy Nagy-Britanniában engedélyezett a kettős állampolgárság.

A külföldön élő brit elküldheti a szavazatát postán, vagy megbízhatja egy szavazásra jogosult nagy-britanniai ismerősét vagy rokonát, hogy szavazzon helyette is. Ez egy egyszerű űrlap kitöltése útján lebonyolítható.

A sok százezer külföldön letelepedett brit javarésze helyteleníti, hogy 15 év után már nem szavazhat otthon, és egy Madridban élő angol jogi eljárást kezdeményezett a törvény megváltoztatására.

Fontos kérdés

Nem mindegy, hogy a sok külföldön élő brit és román hogyan szavaz, voksaik ugyanis befolyásolhatják az anyaország sorsát. Nagy-Britanniától öt és fél millióan élnek távol, ami a szigetország állampolgárainak tizede. Sokan nyugdíjba vonulásuk után a spanyol tengerpartra költöznek, ahol már olyan sok brit telepedett le, hogy az angliai választások előtt körülben is korteskednek a pártok.

A határon túli románok választójoga igazából az egy évvel ezelőtti államfőválasztáson vált tényezővé Romániában. Traian Bãsescu ugyanis a határon túliak támogatásával győzte le szociáldemokrata ellenjelöltjét - a Románia területén leadott szavazatok alapján Mircea Geoana győzött volna.

A 294 külföldi szavazóközpontban leadott 147 ezer szavazatból 115 ezret kapott Bãsescu, aki a végső összesítés szerint mintegy 78 ezer szavazattal előzte meg Geoanát. A jobboldali jelölt a Moldáv Köztársaságban aratta legfényesebb győzelmet; ott 95 százalékos volt a támogatottsága.

A 2008-as parlamenti választásokon lényegesen kisebb volt a határon túli választói aktivitás. Akkor 221 szavazóközpontban 24 ezer román állampolgár szavazott. Számukra négy képviselői és két szenátori választókerületet szabott meg a törvény.

A választás érdekessége volt, hogy az ázsiai - afrikai választókerületben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltje, Kötő József színházkritikus szerzett képviselői mandátumot. Románia egyébként a más államok által szervezett romániai választásokban is segítséget nyújtott. A horvát állampolgárságot is szerzett bánsági horvátok falvaiban a román hatóságok biztosították a horvát választások szavazóközpontjait.

Hanganyag: Gazda Árpád, Vincze András és Sárközi Mátyás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×