Az Európai Központi Bankot eredetileg az euró "őrzésére" hozták létre, és feladatának eddig főleg azáltal tett eleget, hogy a központi kamat módosítása révén gondoskodott az infláció kettő százalék alatt tartásáról.

Több vezető európai politikus, köztük annak idején Gerhard Schröder kancellár is szívesen látta volna az EKB közbelépését a gazdasági élet fellendítésére, azonban ez elől az intézmény vezetői - függetlenségükre hivatkozva - elzárkóztak.

Miután azonban a közelmúltban Görögország a cső szélére jutott, és az Európai Unió pénzügyminiszterei 110 milliárd eurós hitel folyósítását határozták el, hétfőre virradóra pedig 750 milliárd eurós mentőcsomagot dolgoztak ki az euró megsegítésére, az EKB is változtatni kényszerült eddigi álláspontján és megkezdte olyan országok államkötvényeinek felvásárlását, amelyek Görögországhoz hasonlóan a csőd szélére sodródtak.

A bank frankfurti központjából származó értesülések szerint még ezen a héten olyan, hat hónapra tervezett pénzügyi tranzakció tervét hozzák nyilvánosságra, amely a központi kamatláb alakításához kapcsolódóan próbálja egyengeti a nemzetközi pénzforgalom zavartalan menetét, ami előfeltétele az euró-árfolyam stabilitásának. A központi bank lépését mind a Nemzetközi Valutaalap, mind pedig az Európai Unió bizottsága elismeréssel fogadta.