Görögországban tart a 48 órás általános sztrájk a külföldi donorok által kikényszerített megszorítások ellen, a világ többi részén pedig abban sem bíznak, hogy a görög államnak juttatott masszív mentőcsomag eredményes lesz.

Az ázsiai MSCI index - amelybe a japán papírok nem tartoznak bele - két százalékot veszített szerdán. A szigetország piaci reakcióját azért nem lehetett tudni, mert ünnepnap miatt zárva volt a Nikkei. Az euró tavaly június óta a legtöbbet esett a dollárhoz képest egy nap alatt. A legtöbbet a tajvani és az indonéz papírok estek - az ottani indexek három százalékot veszítettek értékükből. Mindez újra megerősíti: a befektetők aggódni kezdtek nemcsak a görög, de a portugál és a spanyol államadósság miatt is.

José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök dühösen elutasította azt a feltételezést, hogy Madrid 280 milliárd eurós mentőcsomagról tárgyalna a Nemzetközi Valutaalappal. "Ezt teljesen őrült állítás, és elfogadhatatlan, hogy az ilyen pletykák ártanak Spanyolország hitelképességének" - mondta. Az IMF szintén tagadta, hogy tárgyalásokat folytatna a spanyolokkal.

A szingapúri DBS bank szerint egyáltalán nem világos, hogy Görögország el tudja viselni azt a fájdalmat, amit a megszorítások jelentenek.

Közben a Dr. Végzetként is emlegetett és a hitelválságot megjósló Nouriel Roubini közgazdász már arról ír elemzésében, hogy az A-terv, azaz a hagyományos finanszírozási csomag nem lesz alkalmas a görög adósságprobléma megoldására, sőt nem állítja meg annak továbbterjedését.

Az általa javasolt B-terv a hitel-átütemezés - amelynek említését eddig a görögök úgy kerülték, mint az ördög a szenteltvizet. Az átütemezés általában idegességet vált ki a piacokon, mert a befektetőknek le kell nyelniük, hogy kevesebb pénzt kapnak vissza, vagy más feltételekkel, mint ahogy azt remélték.

Roubini megemlíti azt is, hogy Szlovákia - belpolitikai okokból - visszatarthatja a görögöknek szánt pénz folyósítását. Erről két nap múlva döntenek az eurózóna államok vezetői rendkívüli csúcstalálkozójukon. Roubini szerint hiba, hogy a mentőcsomagból hiányzik a magánszektor. A bankokat kötelezni kellett volna arra, hogy továbbra is hitelezzenek Görögországnak és ne forduljanak el tőle, ha az hozzájut a pénzhez és ki tudja fizetni a májusban lejáró államkötvény birtokosait.