Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Freund Tamás MTA-elnök beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi konferenciáján.
Nyitókép: Szigeti Tamás / MTA

Freund Tamás: az MTA ma is a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd legfontosabb intézménye

Alapításának 200. évfordulóját ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia. A november 3-án kezdődő héten a bicentenáriumi programokat megtiszteli jelenlétével a világ számos tudományos akadémiájának és tudományos szervezetének vezetője is. Az ünnepi rendezvények részeként november 4-én nemzetközi konferenciát tartottak A tudományos társaságok múltja, jelene és jövője: az akadémiák változó szerepe a XXI. században címmel.

A tanácskozáson összesen 51 akadémiai vezető, illetve nemzeti kutatásfinanszírozó ügynökség vezetője érkezett 36 országból. Közöttük Wim van Saarloos, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) elnöke és Paweł Rowiński, az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (All European Academies, ALLEA) elnöke is.

A bicentenáriumi ünnepségeken a diplomáciai testületek képviselői is ott vannak: 54 akkreditált diplomata vesz részt a programokon, köztük 37 nagykövet vagy megbízott ügyvivő.

A november 4-i program első részében a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia gazdag történelméről és megújult küldetéséről volt szó.

Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, az MTA rendes tagja, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke az Akadémiának a magyar nemzet életében betöltött különleges szerepéről beszélt. Felidézte az alapítás körülményeit. Azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát 1825-ben közadakozásból alapították, nem uralkodói kezdeményezésre. Kitért arra, hogy az MTA már a XIX. században kulcsszerepet játszott a magyar nemzeti identitás, kultúra és tudományos élet formálásában, valamint a modern polgári társadalom kialakításában. Beszélt arról is, hogy az Akadémia működését az 1994-es akadémiai törvény szabályozza, és hogy az intézmény egyik fő célja a tudományos közösség egységes képviselete. Mint elmondta, az MTA történetében 2019 fordulópontot jelentett. Ekkor ugyanis a kormány leválasztotta az intézményről az addig általa irányított kutatóhálózatot, de az Akadémia azóta is folytatja küldetésének teljesítését.

Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke felidézte, hogy az intézmény kétszáz éve a tudomány függetlenségére és a közjó szolgálatára épül. Mint mondta, az Akadémia mindig akkor tudott megújulni, amikor képes volt egyszerre megőrizni hagyományait és nyitni az új kihívások felé. A 2020 utáni időszak legfontosabb célja az volt, hogy megerősítse a tudomány autonómiáját, és újraépítse a társadalom bizalmát. Ennek részeként jött létre a kutatói közösséget támogató MTA Kiváló Kutatóhely minősítési rendszer, valamint készült el az az országos kutatói felmérés, amely először rajzolta meg átfogóan a magyar tudomány helyzetképét. Freund Tamás hangsúlyozta, hogy az Akadémia ma is a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd legfontosabb intézménye, amely hidat teremt kutatók és polgárok között. A bicentenárium egyik szimbolikus eredményének pedig a megújult székházat nevezte, amely egyszerre fejezi ki a folytonosságot és az újjászületést. Zárásként kiemelte: a tudomány függetlensége a társadalmi bizalom és a közösségi haladás legbiztosabb alapja.

Ezt követően Az akadémiák változó szerepe a XXI. században címmel panelbeszélgetést tartottak, amelyen a nemzeti akadémiák és az őket tömörítő nemzetközi tudományos szervezetek vezetői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy miként reagálnak az akadémiák a társadalmi változásokra és a tudomány fejlődésére, hogyan támogatják az új generációs tudósok karrierjét, milyen kihívásokkal szembesülnek a félrevezető információk és a közbizalom megőrzése terén, valamint hogyan alakítják át kutatási tevékenységüket és nyújtanak tudományos tanácsadást.

Délután Freund Tamás és Paweł Rowiński együtt köszöntötték az ALLEA és a SAPEA – a SAPEA program az Európai Bizottság tudományos tanácsadó mechanizmusának (Scientific Advice Mechanism, SAM) egyik pillére – közös szervezésében megvalósuló, magas szintű workshop résztvevőit. Az esemény középpontjában „A tudományos tanácsadás integritásának megőrzése: alapelvek és kihívások” témája állt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×