Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Unsplash.com

Bajban van, aki felnőtt, és nem edz

A testedzés hiánya miatt világszerte csaknem 1,8 milliárd felnőtt van kitéve olyan betegségeknek, mint a rák, stroke, demencia és cukorbetegség, és a helyzet csak egyre romlik - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése.

A kutatók és tudósok által készített tanulmány megállapította, hogy 2010 és 2022 között a fizikai inaktivitás világszerte mintegy öt százalékkal nőtt.

A globálisan a felnőtt populáció csaknem egyharmada (31 százalék) nem végez elegendő testmozgást. 2000-ben ez az arány még 23 százalékos, 2010-ben viszont már 26 százalékos volt.

Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a szakértők szerint 2030-ra már a világ felnőtt lakosságának 35 százaléka nem fog elegendő testmozgást végezni.

A kutatások rámutattak, hogy a mozgáshiány növeli a szívbetegségek, stroke, 2-es típusú diabétesz, demencia, valamint a mell- és bélrák kialakulásának kockázatát.

A The Lancet Global Health folyóiratban publikált tanulmány azt is megállapította, hogy a nőknél még rosszabb a helyzet: a keveset mozgó nők aránya 34 százalék, míg a férfiaké 29 százalék.

"Az eredmények rávilágítanak arra az elvesztegetett lehetőségre, amivel a fizikai aktivitás javítani tudna a rák, a szívbetegségek kialakulása és a mentális jólét tekintetében" - hangsúlyozta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.

Mint hozzáfűzte: meg kell újítani a fizikai aktivitás melletti elkötelezettséget, és növelni kell az ezzel kapcsolatos finanszírozást az aggasztó tendencia megállítása érdekében.

A WHO ajánlása szerint a felnőtteknek heti 150 percnyi mérsékelt intenzitású vagy 75 percnyi erőteljes intenzitású fizikai mozgásra van szüksége.

A mérsékelt intenzitású testgyakorlatok között sorolták fel az óránként hat kilométeres vagy ennél gyorsabb tempójú gyaloglást, az erőteljes takarítást, például ablakmosást és felmosást, az óránként 16-19 kilométeres sebességű kerékpározást vagy a tollaslabdázást.

Az erőteljes intenzitású mozgáshoz sorolták a hegymászást, az óránként 10 kilométeres vagy nagyobb sebességű futást, a gyors biciklizést, a futballt, kosarazást vagy a teniszt.

A 163 ország és terület adatait és becsléseit elemző új tanulmány megállapította, hogy a 60 év felettiek kevésbé aktívak a fiatalabbaknál. Továbbá az is kiderült, hogy miközben a magas jövedelmű nyugati országokban csökkenőben van az inaktivitás aránya, és 2022-ben a felnőtt lakosság 28 százaléka mozgott keveset, még ezek az országok is elmaradnak az évtized végére kitűzött céltól.

Egészségügyi Világszervezet genfi közgyűlésén (WHA) megfogalmazott globális célt, hogy 2010 és 2030 között 15 százalékkal csökkentsék a fizikai inaktivitást, várhatóan nem sikerül teljesíteni.

Rudiger Krech, a WHO egészségmegőrzésért felelős igazgatója a mindenki számára hozzáférhető, anyagilag megengedhető és élvezetes fizikai aktivitás biztosítását szorgalmazta a népesség egészségének megőrzése érdekében.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×