Infostart.hu
eur:
352.87
usd:
307.88
bux:
138215.97
2026. június 19. péntek Gyárfás
Nyitókép: pixabay

A T. rex rejtélyét is megoldhatja egy mostani felfedezés

Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és - a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan - rövid mellső végtagjai voltak.

A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak 60 centiméteresek voltak.

A Current Biology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Meraxes csaknem teljes egészében megőrződött mellső végtagja arról tanúskodik, hogy a tyrannosauridák és az abelisauridák mellett a carcharodontosauridák esetében is rövidebb mellső végtagok alakultak ki. A kutatók szerint a három dinoszauruszcsaládnál is megfigyelhető végtagrövidülési "trend" konvergens evolúciós folyamat volt, vagyis egy olyan folyamat, amelynek során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetesség alakult ki.

A tudósok szerint az apró mellső végtagok azért alakulhattak ki, mert előnyt jelentettek a túlélésben.

"Meggyőződésem, hogy az aránylag apró karoknak volt valamilyen funkciójuk" - idézi Juan Canale, a tanulmány vezető szerzője szavait a BBC hírportálja. Mint hozzátette: a dinoszaurusznak a csontváza alapján nagyon erős mellizmai lehettek, és a karjának is erős izmai voltak.

A mellső végtagok a szaporodásban játszhattak szerepet, párzás közben megtartották a nőstényt, illetve segítséget jelenthettek a felállásban, ha az állat elesett - mutatott rá Juan Canale.

Peter Makovicky, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy a dinoszaurusz karjai a koponyája hosszának felét tették ki, így nem tudta elérni velük a száját. A tudós magyarázata szerint a nagy ragadozó feje töltötte be azokat a funkciókat is, amelyeket a kisebb fajoknál a karok.

A négytonnás Meraxes gigas a feltételezések szerint mintegy 90-100 millió évvel ezelőtt barangolt a Földön.

Címlapról ajánljuk
Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.

„Nem népszerű szeretnék lenni Brüsszelben” – Magyar Péter az EU-csúcs második napjának reggelén

Minden pillanatban a magyar embereket szeretné képviselni, erről írt péntek reggel az EU-csúcs helyszínéről Magyar Péter miniszterelnök. „Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Magyarországon naponta kiterjedt zöldterületek esnek áldozatul az építkezéseknek, a hazai szabályozás pedig sokszor engedékeny a nagyberuházásokkal szemben. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetőjének a másfélfok.hu-n megjelent cikke szerint érdemes lenne hazánkban is bevezetni az Egyesült Királyságban már alkalmazott modellt, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy projektjeikkel ne csupán megóvják, hanem legalább tíz százalékkal javítsák is a természet állapotát. Ez a piacbarát rendszer új és stabil finanszírozási forrást teremthetne a hazai természeti területek, például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére. Beszélgessen szakértőkkel a témáról a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×