°C
A népsűrűség, a patkósorrú denevérek előfordulásának gyakorisága, a talajhasználat és még egyéb faktorok figyelembe vételével készítettek a Politecnico di Milano, a University of California és a Massey University kutatói térképet, melyen a zoonózisnak legnagyobb esélyt adó helyeket tüntették fel, írja a Phys.org.
A koronavírus-világjárvány következtében a kutatókra egyre nagyobb nyomás helyeződik azzal kapcsolatosan, hogy még többet tudjunk meg ne csak magukról a koronavírusokról, de arról is, hogy ezek
hogyan képesek járványokat előidézni.
A kutatások egyik részterülete annak vizsgálata, miként ugorhat át a vírus állatról emberre. Korábbi kutatások szerint amennyiben sikerül meghatározni, melyek azok a területek, amelyeken erre az ugrásra a legnagyobb az esély, akkor a lehetséges veszélyzónák szoros megfigyelésével gyorsabb lehet a reakció, ha mindez bekövetkezik. A most nyilvánosságra hozott térképen többféle forrásból származó adatokat egységesítettek annak érdekében, hogy meg tudják határozni az aggodalomra okot adó területeket.
Szintén korábbi kutatásokból tudjuk azt, hogy
olyan helyszíneken következhet be leginkább ez az ugrás, ahol az ember behatol a korábban csak állatok természetes élőhelyeként működő közegekbe.
Amikor erdőket irtanak ki, azok élővilága igyekszik adaptálni magát a megváltozott körülményekhez. Ez a vadon élő állatok, valamint a háziasított állatok és emberek közti interakciókhoz vezet. Ennek részeként a vadon élő állatokról a betegségek átkerülhetnek az emberre, ezt nevezzük zoonózisnak.
A kutatók mindezek ismeretében műholdas fotók alapján dolgoztak, olyan területeket azonosítva, amelyeken a közelmúltban hatolt be az ember a vadvilágba. Emellett hozzáférhettek a patkósorrú denevérek élőhelyeit listázó adatbázisokhoz: ez a faj a koronavírusok általános hordozója. Mindezen túl emberek, illetve haszonállatok élőhelyeinek földrajzi elhelyezkedését is figyelembe vették, így született meg ez a térkép.
A negyedik térkép összesíti a rizikót jelentő pontokat: a kékkel jelölt területek a kutatók szerint nem jelentenek veszélyt zoonózisra, míg a pirosas árnyalattal jelöltek igen. Minél sötétebb a piros árnyalat, annál komolyabb az esély arra, hogy zoonózis következik be az adott területen.
