Ha nem lépünk – figyelmezetet jelentésésében az ENSZ ad hoc Ügynökségközi Antimikrobiális Rezisztencia Koordinációs Csoportja –, az őket kezelni hivatott antimikrobiális szereknek ellenálló fertőzések minden évben 10 millió ember halálához vezethetnek a következő 30 évben, amely a 2008-2009-es világválsághoz hasonló mértékű gazdasági veszteséggel járna.

2030-ra az antimikrobiális reziszencia akár 24 millió embert súlyos elszegényedését is okozhatja.

Ha nem megfelelően alkalmazzuk az antibiotikumot, nem tartjuk a mértéket - és itt nemcsak az emberi felhasználásra kell gondolni, hanem az állat- és a növényvilágban használt szerekre is -, akkor elharapózhat az ellenálló kórokozók problémája, amely már most is nagyon jelentős - emelte ki az InfoRádióban Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet budapesti székhelyének kommunikációs munkatársa.

Egyre több gyakori fertőzésénél van már ellenállóképesség

Jelenleg mintegy

700 000 haláleset írható a jelenség számlájára, köztük 230 000 ember a többszörösen rezisztens tuberkulózis miatt.

Egyre több gyakorta előforduló fertőzésnél alakul ki ellenálló képesség: már ide tartoznak légúti megbetegedések, szexuális úton terjedő és húgyúti fertőzések. Miután ezek nem reagálnak a kezelésre, az életmentő orvosi beavatkozások kimenetele kétségessé válik, bizonytalanságot okozva az élelmezési rendszerben is.

Már most is érezteti egészségügyi és gazdasági hatását, hogy fontos gyógyszereink hatástalanná váltak.

A Föld minden országában, fejlettségtől függetlenül, szükség lenne beruházásokra ahhoz, hogy a jövő generációi elkerülhessék az antimikrobiális rezisztencia katasztrofális következményeit. Miután az emberek, állatok és környezetünk egészsége elválaszthatatlan egymástól, a jelentés a koordinált, minden szektor bevonására épülő „Egy egészség" megközelítést támogatja.

A jelentés készítői arra sürgetik az országokat, hogy

• kezeljék nemzeti akciótervüket kiemelt fontosságúként és növeljék anyagi és egyéb támogatását;
• szigorítsák a szabályozási környezetet és indítsanak tájékoztató kampányokat az antimikrobiális szerek humán-, állat- és növényegészségügyben való felelős és megfontolt alkalmazásáért;
• invesztáljanak az antimikrobiális rezisztencia elleni új módszerek kifejlesztésére irányuló kutatásokba;
• azonnal tiltsák be az antimikrobiális szerek növekedésserkentő célú használatát a mezőgazdaságban.

„A jelentés ajánlásai elismerik az antimikrobiális szerek szerepét az élelmiszertermelés, az élelmezés és a kereskedelem, továbbá

az emberek és állatok egészségének megóvásában, és a felelős használat mellett teszik le voksukat”

– mondta José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója. „A fenntartható élelmezési rendszerek és mezőgazdasági gyakorlatok megkövetelik az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítását és az alternatív megoldások alkalmazását, ami csakis összefogással valósítható meg, épp ahogy ezt a mostani jelentés is ajánlja.”