Infostart.hu
eur:
354.32
usd:
311.18
bux:
139790.13
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Régi hagyományok segíthetnek fenntarthatóvá tenni a világot

Régi hagyományok segíthetnek fenntarthatóvá tenni a világot

Külföldi tudósok közös cikket jelentettek meg a Science című tekintélyes tudományos szaklapban annak fontosságáról, hogy a természet védelme érdekében össze kell hangolni a tudomány szándékait a helyi szintű védekezés sokszor évszázadokra visszamenő hagyományaival.

Nagyon sokat olvashatunk arról, hogy a világon baj van azzal, ahogyan az ember hasznosítja a természeti erőforrásokat, ezzel kapcsolatban „számtalan cikk jelent meg számtalan folyóiratban a tudomány részéről” – mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Molnár Zsolt botanikus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a cikk egyik szerzője.

Vannak olyan közösségek a földön, melyek nem a tudomány ismeretében működnek, hanem évszázados vagy évezredes tudásuk alapján gazdálkodnak. Az ő tudásukat azonban kevésbé veszi figyelembe a tudomány, amikor a globális fenntarthatóságról beszél, hiszen ez az ismeret „szanaszét” van a világban, különböző bennszülött törzseknél, vagy akár a hortobágyi pásztoroknál, így nehéz tudományosan szintetizálni – magyarázta a botanikus.

A Science című tudományos lapban megjelent cikk azt állítja, ahhoz, hogy fenntartható világot hozzunk létre,

a „nem tudomány” által létrehozott tudásra is támaszkodnunk kell.

Míg a tudós csupán kutatja a környezetet, addig a helyben élő ember ebből él, tudását terepi tapasztalatokból szerzi, és szüleitől, nagyszüleitől örökli. A tudományos tudás generalizáltabb, egyetemességre törekszik, a gazdálkodó közösség pedig helyben szeretne túlélni – hangsúlyozta Molnár Zsolt.

A szakértő elmondta, egy másik amerikai lapban arról publikáltak, hogy szükség lenne természetvédelmi pásztorokra, akik ismerik őseik hagyományát, ugyanakkor tisztában vannak a tudomány által feltárt ismeretekkel is: például, hogy a vonuló madaraknak éjszakázóhelyre van szükségük, a bennszülött növényfajok különös védelmet igényelnek, egyes rovarfajok – bár alig láthatók – fontosak a legelő működéséhez. A kutatóknak is érdemes a helyi tudással foglalkozni, beszélgetni, együtt gondolkodni a közösségekkel.

„Megbízhatóbb tudásunk lesz egy adott helyzetről, hogyha a két tudásrendszert ötvözzük”

– emelte ki a botanikus.

A beszélgetést teljes hosszában meghallgathatják kedd este hét órától az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Kínát sokáig a világ gyáraként emlegettük, ám mára az ország sokkal több lett. A világ leghosszabb hídja, a legnagyobb nagysebességű vasúthálózata, a napelemgyártás origója, melyben ma már több mint kétmillió ipari robot dolgozik és van kvantumműholdja is jól mutatja, hogy Kína ma már nemcsak termel, hanem irányt is mutat.

Csoda, ha nem tűnik el a Velencei-tó a nyár végére, döbbenetes fotók érkeztek

Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízállása: az agárdi mérőállomáson mindössze 47 centiméteres vízszintet rögzítettek, ami jelentősen elmarad az ideálisnak tekintett 130 centimétertől.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×