André Strauss, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet régésze és brazil kollégái a skóciai Dundee-i Egyetem tudósait kérték fel arra, próbálják meg kideríteni, miért és hogyan fejezhették le az általuk megtalált koponya és karcsontok "tulajdonosát" kilencezer évvel ezelőtt a mai Brazília keleti részén.

A PLOS ONE tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői szerint ez a legkorábbi dokumentált lefejezés Dél-Amerika történelmében, hatezer évvel korábbi, mint a kontinensen - Peruban - eddig feltárt lefejezés.

A Lapa do Santo lelőhelyen már számos bizonyítékot találtak arra, hogy a térség már mintegy 12 ezer évvel ezelőtt lakott volt. Strauss és kollégái 2007-ben találták meg egy eltemetett holttest maradványait: egy testtől eltávolított koponyát és a két amputált karcsontot, amelyeket szabályos alakzatban helyeztek el az arc előtt. A szakemberek megállapították, hogy a maradványok mintegy kilencezer évesek.

A tudósoknak fejtörést okozott, hogy a vadászó-gyűjtögető egyszerű társadalomban élő emberek, akiknek még igen kevés eszköz állt rendelkezésükre, miként tudtak végrehajtani egy ilyen rémisztő cselekedetet.

A Dundee-i Egyetem tudósai egybevetették a maradványokat egy modern lefejezési esettel és megállapították, hogy a koponyát lényegében letépték a testről, csak részben alkalmaztak vágást.

"A koponyát vizsgálva olyan töréseket láttunk, amelyek összhangban vannak a fej túlzott megnyúlásával és elforgatásával. Lehettek vágások is, de a nyakcsontok törése erőszakot jelez a testtájon" - mondta a BBC-nek Sue Black, a Dundee-i Egyetem professzora.

A régészek képtelenek magyarázatot találni arra, miért fejezték le a Lapa de Santó-i embert, azt azonban kizárták, hogy feje egyfajta trófea lett volna. Csontjainak vizsgálatából arra következtetnek, hogy helyi, nem pedig rivális vagy idegen férfi az áldozat, ami arra utalhat, hogy valamilyen rituális szertartás részeként lelhette halálát.