Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Belülről kifelé halnak meg az óriásgalaxisok

Első alkalommal sikerült felfedezni annak titkát, hogyan megy végbe az óriásgalaxisok halála: először magjukban, majd a külső területeiken áll le a csillagok keletkezésének folyamata.

"Fontos megérteni az ezekben a galaxisokban lejátszódó folyamatokat, hogy megismerjük, hogyan lett olyan az univerzum, amilyen ma" - fogalmazott Sandro Tacchella, a zürichi műegyetem (ETH) munkatársa a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.

Az óriásgalaxisok középpontját tízszer olyan sűrűn népesítik be csillagok, mint a Tejútrendszert, és tízszer annyi a tömegük is. Az univerzum csillagainak fele olyan óriásgalaxisokban található, amelyekben több milliárd éve leállt a csillagok képződése.

Szinte kizárólag vörösen fénylő, régebbi csillagokból állnak, hiányoznak belőlük a kékesen fénylő fiatal csillagok - innen ered a "vörös és halott" kifejezés, amellyel ezeket az elhalt galaxisokat illeti a tudomány.

Fontos asztrofizikai rejtély, hogyan állt le ezekben az elliptikus galaxisokban a csillagok egykori intenzív képződése. A csillagászok régóta vitáznak erről - mondta Alvio Renzi, a padovai csillagászati központ munkatársa.

Az egyik elmélet szerint a galaxis középpontjában egy hatalmas tömegű fekete lyuk óriási energiaáramlása szétszórja a csillagképző anyagokat. Egy másik tézis szerint leáll a friss gáz áramlása a galaxisba, ezért az szabályosan "éhen hal", mivel hiányzik az új csillagok keletkezéséhez szükséges utánpótlás.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy teleszkópja (VLT) és a NASA Hubble űrteleszkópja segítségével derítették ki a kutatók, hogy az ősrobbanás után hárommilliárd évvel - a csillagok keletkezésének csúcspontján - még keletkeztek csillagok ezeknek a galaxisoknak a külső területein, a belső magjukban azonban már nem.

Tachella és munkatársai azt remélik, hogy ennek a megfigyelésnek a révén megérthetik a pontos mechanizmusát annak, hogyan állt le az óriásgalaxisokban a csillagképződés.

A tudósok 22 galaxist vizsgáltak az ősrobbanást követő hárommilliárd év körüli időszakból. Ezek nagy tömegű, inaktív, elliptikus csillagszigetek, amelyek nagyon gyakoriak a mai univerzumban. Az univerzum mintegy 13,8 milliárd éves, így a vizsgált galaxisok több mint tízmilliárd évesek.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×