Infostart.hu
eur:
373.62
usd:
340.15
bux:
0
2026. november 20. péntek Jolán

Magyarok találták meg a hiányzó genetikai láncszemet!

A Dunántúl volt az újkőkori földművesek sztrádája: magyar archeogenetikusok és régészek találták meg a hiányzó genetikai láncszemet a földművesség közép-európai elterjedésének folyamatában. Szécsényi-Nagy Anna, az MTA BTK Régészeti Intézet kutatója és szerzőtársainak cikke a közelmúltban jelent meg a Proceedings of The Royal Society B című, rangos tudományos folyóiratban.

Mai ismereteink szerint a mezőgazdaság az emberiség történetében először nagyjából tizenkét évezreddel ezelőtt, a Közel-Kelet "termékeny félholdnak" nevezett részén jelent meg, majd innen terjedt el az újkőkor során Európában. A földművesség Anatólián át két jól elkülöníthető útvonalon terjedt tovább - a Mediterráneumban az Ibériai-félsziget felé, valamint a Balkánon Közép-Európa irányába - olvasható az MTA honlapján.

Ez utóbbi, keleti ág Délkelet-Európában létrehozta az úgynevezett Starèevo-kultúrát, mely nagyjából Kr. e. 6200-5450 között létezett. A földművesség közép-európai elterjedése azonban egy másik kultúrához köthető, melyet a leletek közt talált edények jellemző mintázatai alapján vonaldíszes kerámia kultúrájának (Linearbandkeramik, LBK) neveztek el. A két kultúra a Dunántúlon Kr. e. 5600 után 100-150 éven át egymás mellett létezett, így természetes módon felmerült a kérdés, hogy pontosan milyen kapcsolat lehetett a azok között a népek között, melyek a különböző kultúrákra jellemző leleteket hátrahagyták.

Az MTA BTK Régészeti Intézet kilenc kutatója és nemzetközi szerzőtársaik a földművesség közép-európai elterjedésének folyamatát vizsgálták archeogenetikai módszerekkel. A fő kérdés az, hogy a vonaldíszes kerámia kultúrájának megjelenése kulturális hatás volt-e, azaz a helyben élő népek átvették a jellegzetességeit, vagy maguk a kultúra képviselői hódították meg ezt a hatalmas, a mai Franciaországtól Ukrajnáig terjedő térséget.

A Dunántúl igaz története

A napokban a Proceedings of the Royal Society B hasábjain publikált cikket jegyző magyar-német kutatócsoport összesen 109, több különböző korból és helyről származó csontvázat vizsgált, közülük 84-ből sikerült elemzésre alkalmas mitokondriális DNS-, 9-ből pedig Y-kromoszóma-típust meghatározni. A számok ugyan nem tűnnek nagynak, a módszer sajátosságai és az eddig megismert őskori DNS-adatok fényében azonban jelentős eredményről van szó.

A kutatók e genetikai mintasor vizsgálata nyomán azt kapták, hogy nem elsősorban kultúraátadásról, hanem valódi népvándorlásról volt szó a mai Nyugat-Magyarországon át. Eszerint a Közel-Keletről, a termékeny félhold területéről induló kora újkőkori földművesek keleti ága Délkelet-Európában létrehozta a Starèevo-kultúrát (nagyjából Kr. e. 6200-5450 között létezett). Később, Kr. e. 5600 táján a Starèevo-kultúrához tartozó népesség képezte a Dunántúlon kialakult vonaldíszes kerámia kultúrája alapját, majd pedig egy gyors ütemű kirajzás során ugyanez a népesség hódította meg Közép-Európa területét.

A gyors kirajzást valószínűleg a Dunántúl népességszámának hirtelen megnövekedése váltotta ki. Ezt a feltételezést újabb dunántúli ásatások eredményei is támogatják, melyek a korábban ismertnél nagyobb kiterjedésű településeket tártak fel a Kr. e. hatodik évezredből.

Mivel a korábbi vadászó-gyűjtögető népek genetikai hatása csak nyomokban mutatható ki a Starèevo-kultúra és a vonaldíszes kerámia kultúrája sírjaiból vett mintákban, az is meglehetős biztonsággal állítható, hogy nem volt jelentős keveredés a két csoport között - a földművesek egyszerűen kiszoríthatták a vadászó-gyűjtögetőket.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×