Az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ben közzétett eredményeik szerint még nagyon hosszú ideig velünk marad az Y-kromoszóma.

Svéd és brit kutatók tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a csirkék tojóinak W jelű nemi kromoszómáján lévő gének miként adódnak tovább generációról generációra, és hogyan függenek össze a termékenységgel.

Megállapításaik azt mutatják, hogy bár ezek a kromoszómák az eltelt évmilliók alatt zsugorodtak és sokat elvesztettek eredeti génjeik közül, amelyek mégis megmaradtak, azok különlegesen fontosak a termékenységben, ezért valószínűtlen, hogy eltűnnének.

"Velünk marad az Y-kromoszóma, és nem genetikai ugar, ahogyan korábban hitték" - hangsúlyozta Judith Mank vezető szerző, a University College London munkatársa közleményében.

A tyúkok W-kromoszómája teljesen analóg a férfiak Y-kromoszómájával abból a szempontból, hogy mindkettő nemhez kötődik, és a genom többi részével ellentétben nem rekombinálódik, amikor a női és férfi egyed szaporodik. A rekombináció során a kromoszómákban összekapcsolódó gének elszakadnak egymástól, ez teszi lehetővé, hogy a kiválasztódás eredményesebb legyen, ugyanakkor a genom megszabadulhasson benne lévő génhibáktól.

Az UCL és az Oxfordi Egyetem kutatói svéd kollégáikkal közösen a tyúkok W-kromoszómáján választottak ki egy DNS-szakaszt, és ezt vizsgálták különböző tenyésztett csirkefajtáknál. A kiválasztott állatmodell előnye, hogy a tyúkoknál egyszerű tojásszámolással nagyon könnyű meghatározni a termékenységi arányt. Négy tenyésztett csirkefajta mellett egy ősi fajta, a bankivatyúk (Gallus gallus, red jungle fowl) genetikai állományát is vizsgálták.

"Megmutattuk, hogy az Y és W-kromoszóma nagyon fontos a termékenységben - az Y a hímekben és a W a nőstényekben. Túlélésük kulcsa a W-hez kapcsolódó gének fejlődési képessége, ami azt sugallja, hogy az Y és a W-kromoszóma is még nagyon sokáig velünk fog maradni" - foglalta össze Mank.