Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) internetes kiadásában ismertetett tanulmány szerint a félőnél sokkal jelentősebb emelkedés számos partvidéki várost és kisebb szigetországok egész sorát fenyegeti.

"Ha elejét akarjuk venni a vízszint elszabaduló emelkedésének, a lehető leggyorsabban meg kell állítani a felmelegedést" - hangsúlyozta Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A tudósok álláspontja szerint a vízszint emelkedését ugyanis nagyban befolyásolja a Föld átlaghőmérséklete.

A kutatás szerint 2100-ra az óceánok és tengerek vízszintje 75-190 centiméterrel lehet magasabb a ma mértnél. A számításokhoz az utóbbi 130 évben feljegyzett vízszintállásokat és hőmérsékleteket vették figyelembe.

"1990 óta a világ tengereinek szintje évente 3,4 milliméterrel emelkedett, ez kétszerese a 20. századi átlagnövekedésnek" - fogalmazott Rahmstorf, aki Martin Vermeerrel, a helsinki műszaki egyetem szakértőjével jegyzi a tanulmányt. "Amennyiben megmarad ez az arány, az a 21. századra 34 centiméteres emelkedést jelentene. Az adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy minél melegebb az éghajlat, annál gyorsabban emelkedik vízszint" - hangsúlyozták a tudósok.

A tanulmányban foglaltak szerint az adatok arra utalnak, hogy a tengerek vízszintje az üvegházhatású gázok viszonylag kedvező kibocsátási arányával, valamint a század végéig kalkulált két Celsius-fokos hőmérséklet emelkedéssel számolva is több mint egy métert emelkedik. Nagyobb kibocsátással és négyfokos hőmérséklet emelkedéssel számolva viszont a vízszint már 1,4 métert emelkedik.

A jósolt emelkedés mértéke ily módon háromszorosa annak, ami 2007-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzésében állt. Az a jelentés azonban nem vette maradéktalanul figyelembe a grönlandi és az antarktiszi jégveszteséget.