Csányi Sándor beszámolója szerint az MLSZ gazdaságilag rendkívül sikeres évet zárt tekintve, hogy 8 milliárd forintos profitot tudott felmutatni 2023-ban. Jelezte, idén héttel több, 57 milliárd jut a magyar futball fejlesztésére, a többlet felét az amatőr labdarúgásra, másik felét pedig a futsalra fordítják.

Ismertette, hogy a TAO-rendszernek köszönhetően negyven stadion épült, a másodosztályban éllovas és a Magyar Kupában elődöntős Nyíregyháza Spartacus létesítménye várhatóan májusban készül el. Tavaly 57 új pálya épült, 214-et felújítottak, így az indulás óta már 1590 pálya létesült és 2853 újult meg, idén pedig további 100 renoválása szerepel a tervek között.

"A kirakat a válogatott. Nagy siker, hogy a nyári Eb-re egyenes ágon jutott ki úgy, hogy a szerbeket kétszer legyőzte. A selejtezők előtt 36. volt, jelenleg 26. a világranglistán" - értékelte Csányi a nemzeti együttes teljesítményét kiemelve, hogy 14 mérkőzés óta veretlen, ebből hatszor gólt sem kapott.

"Az Eb-n a csoport harmadik helyét is elfogadnám, ha továbbjutnánk. Nagy eredmény, hogy háromesélyes minden meccs, nincs előre elrendelve, hogy kikapunk Németországtól.

A legjobb 16 között már azt is elfogadnám, hogy kisebb vereség legyen, mint 2016-ban a 0-4 a belgáktól".

A sportvezető újságírói kérdésre elárulta, nincs napirenden Marco Rossi szövetségi kapitány hosszabbítása, mert másfél évig van szerződése. Hozzátette, szándéka szerint addig Magyarországon tartja, amíg csak lehet.

"Bízom benne, hogy innen megy nyugdíjba húsz év múlva. Emberileg és szakmailag is nagyon elégedett vagyok, nemcsak az eredményekkel, hanem a fiatalok beépítésével is" - fogalmazott Csányi.

Az utánpótlás kapcsán arról adott tájékoztatást, hogy a 6 és 14 év közötti gyerekekkel foglalkozó Bozsik Programban 180 ezren vesznek részt, ami tízszázalékos növekedést jelent az elmúlt évben. Pozitívumként említette, hogy harmonikus a kapcsolat a tíz kiemelt akadémiát felügyelő Labdarúgó Módszertani Központtal, amely a Honvédelmi Minisztérium sportállamtitkárságához tartozik. Ebben nagy szerepet játszik Liszkai Dezső és a válogatott korábbi csapatkapitánya, Szalai Ádám.

"Ha a korosztályos válogatottakat nézzük, akkor nem vagyunk teljesen elégedettek.

Szerintem későn kerülnek felnőtt csapatba a játékosok, külföldön az U21-es válogatottak már az élvonalban futballoznak, nálunk pedig örülünk, ha az NB II-ben rendszeresen játszanak"

- fogalmazta meg kritikáját Csányi. "Nem vagyok a külföldiek ellen, csak ha túl sok van és középszerűek, az nem jó. A fiatalpercek csökkennek, ráadásul az NB I-ben pályára lépett 51 U21-es labdarúgóból tíz adja a játékpercek 53 százalékát".

A klubfutballra áttérve kijelentette, minden zöld. Csányi úgy vélte, a magyar futball sokat köszönhet az FTC-nek, mert annyi koefficienst gyűjtött, hogy az NB I már 23. az európai rangsorban. Pozitív példaként említette a Paksot is, amely csak magyar labdarúgókat foglalkoztatva második az élvonalban. Azt reméli, más klubok is másolni fogják.

"A 2025/26-os idényig marad a 12 csapat az élvonalban. A 16-os mezőnyt el tudnám képzelni, de van egy anyagi korlátja, mit bír el a magyar gazdaság. Foglalkozunk a kérdéssel, hogy változtassunk-e rajta, de a többség a 12 csapatos bajnokságot támogatja" - mondta Csányi az OTP Bank Ligáról.

"Bár emelkedik a nézőszám, ez a 4000 körüli átlagnézőszám még mindig alacsony, hiába javult a színvonal.

A videobíró bevezetésével javult a játékvezetés is, és csökkent a hosszú ellenőrzések száma, viszont ezer bíró hiányzik a magyar futball rendszeréből".

Csányi felsorolta, hogy Magyarország mennyi nemzetközi mérkőzést rendezett az utóbbi időben, így az Európa-liga döntőjét, az Európai Szuperkupáért kiírt találkozót, Európa-bajnoki mérkőzéseket. Megjegyezte, a koronavírus-járvány idején sok segítséget nyújtottak az európai szövetségnek a nemzetközi meccsek befogadásával, ahogy ezt teszik jelenleg az ukrán, a fehérorosz és az izraeli csapatok esetében is, amelyek nem szerepelhetnek hazai pályán.

"Nem tudom, kinek tűnt fel, egy dolog hiányzik még a sorból, a Bajnokok Ligája döntője. Ennél jobban csak az hiányzik, hogy kijussunk a vb-re" - mondta Csányi az MLSZ 2026-os vagy 2027-es BL-döntő rendezésére beadott pályázatáról. "Két jelentkező van, Olaszország és Magyarország. Személy szerint a 2026-osban bízok, mert az közelebb van, de erről az UEFA dönt a május 22-i Európa-liga-döntőt megelőző napon.

Ha nincs objektív kifogás Magyarországgal szemben, márpedig erről nem tudunk, akkor valamelyiket biztosan megkapjuk".

A futsal kapcsán kifejtette, "mennyiségi növelés helyett a minőségfejlesztésre" helyezik a hangsúlyt. A női futballról beszélve kiemelte, 2010 óta több mint háromszor annyi játékos van, a válogatott keretéből pedig tizennégyen játszanak külföldön, így az igazán jó csapatok ellen már egy félidőig jó a nemzeti együttes. A szövetségi kapitány leváltásáról úgy nyilatkozott, valóban közös megegyezéssel bontottak szerződést Margret Kratz-cal, aki jó munkát végzett, de megfáradt a kapcsolat. Utódja, Szarvas Alexandra tíz évig volt válogatott, játszott külföldön is, így nagy esélyt lát rá, hogy a női futball felkapaszkodjon az európai élmezőnyhöz.

Csányi felvetette még az egyetemi bajnokság létrehozását, illetve szót ejtett az MLSZ fenntarthatósági tervéről, amely sokkal környezettudatosabbá teszi a szervezetet, ennek jegyében például a telki edzőközpontban napelempark létesült.

A 76-ból megjelent 55 küldött egyhangúlag elfogadta a tavalyi beszámolókat és az idei terveket.