Tizenhárom éves korától a Szentlőrinci AC-ben játszott. Éveken keresztül, hűségesen. Akadt egy fura szokása: minden helyzetből a kapura lőtte a labdát, s csak nagyon ritkán tévesztett. Ám akkoriban még nem volt divat a gyakori klubcsere, a harmadik ligás SZAC talán ki is esett a nagycsapatok játékosszerzőinek látószögéből - nehezen fedezték fel.

Háború volt. Ha egy szerencsésebb korba születik, 22 évesen már világklasszis lett volna. Akkoriban mással volt elfoglalva a világ: kevesen kapták fel a fejüket arra, hogy a "Kisegyleti nagyágyú", ahogy később becézték, újoncként nyolc mérkőzésen 14 gólt szerzett a magyar élvonalban.

A második világháború után ellenben eljött az ő ideje. A Szentlőrinci AC középcsatára szinte nem is töltött csak tüzelt. 1946 tavaszán 34 mérkőzésen szerzett 66 góllal zárta a szezont - azóta sem akadt olyan európai futballista, aki lepipálta volna a teljesítményét.

Majdnem világrekorder is, ám 1925-ben akadt egy amerikai, bizonyos Archibald McPherson, aki egy góllal többig jutott. Ám tíz meccsel többet játszott!Remekelt a Fradiban és a válogatottban is

Deák Ferenc nem maradt sokáig a szentlőrincieknél, 1947-ben átkerült a Ferencvároshoz. Akkoriban volt élete legjobb formájában: 1946 és 1949 között húsz válogatott meccsen 29 gólt lőtt, e négy bajnoki idényben háromszor is ő volt a magyar gólkirály.

Egy olyan korszakban, amikor Puskás Ferenc volt a Kispest, Szusza Ferenc pedig az Újpest első számú góllövője. E négy szezonban Deák Ferenc 124 összecsapáson 214 gólt szerzett. Nyugodtan állíthatjuk: utolérhetetlen, megismételhetetlen teljesítmény.

Azt mondják, a Ferencváros történetének azóta sem volt olyan ötösfogata, mint az akkori csatársor: Budai, Kocsis, Deák, Mészáros és Czibor játszott. A későbbi Aranycsapat három fiatal játékosa, s a Kispestről áthívott Mészáros József között Deák szinte minden mérkőzésen brillírozott. Harminc mérkőzésén 59 gólt lőtt!

A Fradiból a Dózsába

Talán túl jók voltak - a hatalom úgy döntött, a Ferencvárost szét kell szedni. A magyar futball közelgő nagy átalakításának a zöld-fehér klub lett a legnagyobb vesztese. Deák, vagy ahogy társai hívták, "Bamba" kényszerűségből klubot váltott, Újpestre, a Budapesti Dózsához került. Soha többé nem lett azonban válogatott. Huszonhét évesen leírták.

1954-ig játszott a Dózsában, majd a Spartacus, az Egyetértés, s végül a Siófok csatára volt, 36 évesen búcsúzott. Az egykori hentessegéd később a kormányőrség tagja lett, 1973-ban nyugdíjazták, majd a boglárlellei BM üdülőben tevékenykedett, sporttisztként, egészen 69 éves koráig. Utolsó éveit betegen, Hollán Ernő utcai lakásában töltötte. 1998-ban hunyta le örökre a szemét.