Az intézmény keretein belül működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, valamint a Kárpát-medence-szerte aktív Hagyományok Háza Hálózat is számos eseménnyel és kiadvánnyal készül az ünnepi évben – hangzott el a jubileumi programokat és a kapcsolódó szakmai tartalmakat bemutató sajtótájékoztatón, amelyre a csütörtökön megtartott Szakmai Nap 2026 elnevezésű programsorozat részeként került sor.

Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója kiemelte: az intézmény 25 éves jubileuma egyszerre jelent kötelességet és lehetőséget az új generáció számára. Hangsúlyozta, hogy a népművészeti örökséget nem csupán a múlt részeként értelmezik, hanem olyan élő tudásként, amely a jövő alakítását szolgálja.

Rámutatott arra is, hogy bár a Hagyományok Háza 25 éve működik, a népművészeti szakmai munka gyökerei egészen 1951-ig nyúlnak vissza, a Magyar Állami Népi Együttes megalakulásához kapcsolódva, amely hosszú távon meghatározta a terület módszertani és kutatási irányait.

A jövőbeli feladatok közül kiemelte az ágazati stratégia kidolgozását, amelynek fontos eleme a 2026-os Népművészeti jelentés. Az átfogó, mintegy 500 oldalas kiadvány idén a népi kézművesség helyzetét vizsgálja, a következő két évben pedig a tervek szerint a néptáncot és népzenét helyezi majd fókuszba. A kutatások célja, hogy pontos képet adjanak az adott szakterület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről, finanszírozási rendszeréről, és megalapozzák a hosszú távú szakmai döntéseket.

A jubileumi év programjairól szólva Both Miklós kiemelte: gazdag kínálattal készülnek, különösen a múzeumi területen, ahol öt kiállítás valósul meg egymást átfedő időszakokban. Felidézte, hogy februárban nyílt meg a Tulipán és zsálya – kertek, korok, népművészet című tárlat. Szólt a Szabad szappanozni című kiállításról is, amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel együttműködésben jött létre, és a népi kézművesség, valamint a kortárs tárgyalkotás kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. Kiemelt esemény lesz a Magyar Állami Népi Együttes 75 éves fennállásához kapcsolódó, Mint a forrásvíz című kiállítás is, amely archív tárgyakon keresztül mutatja be az együttes történetét és tágabb társadalmi összefüggéseit az 1950-es évektől napjainkig.

Júniustól látható a Játéktól a mesterségig című kiállítás, amely a szakképzésben részt vevő hallgatók munkáit mutatja be, októberben pedig a Néprajzi Múzeummal együttműködésben nyílik meg az Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítás.

A főigazgató beszámolt arról is, hogy szeptemberben debütál a Fecskehajtó Fesztivál, amely a Hagyományok Háza környezetében, a helyi közösségek bevonásával várja a látogatókat. Emellett a 125 éves Budai Vigadó tiszteletére fotóalbum is készül, amely az épület történetét és a Hagyományok Háza működését mutatja be.

Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője hangsúlyozta: az együttes alapvető küldetése az elmúlt 75 évben nem változott, mindig a magyar kultúra aktuális formában való közönséghez juttatása volt a feladat. Hozzátette, hogy a repertoár és a művészeti kifejezés folyamatosan alkalmazkodott a világ változásaihoz, és mindig akadtak olyan meghatározó vezetők és alkotók, akik érzékelték a szükségszerű változásokat, és reagáltak rájuk.

Pál István Szalonna, a Hagyományok Háza művészeti igazgatója elmondta: az együttes 75 éves története során több ezer táncos lépett a színpadra, és közreműködésükkel a magyar kultúrát vitték el a világ különböző pontjaira. Hangsúlyozta: az összetartó közösség a Magyar Állami Népi Együttes egyik legnagyobb ereje.

A jubileumi évad programjai közül Mihályi Gábor kiemelte az együttes új, A bor dicsérete bemutatóját is, amelyet októberben tartanak. Szólt arról is, hogy novemberben jelenik meg számos archív és friss fotóval a Krónika című kiadvány, amely az együttes történetének kulcsfontosságú eseményeit tekinti majd át. Szintén a jubileumi évhez kapcsolódva mutatják be november 29-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Történetek a MÁNE-ról VII. című filmet, amely az együttes jelenéből kiindulva adózik tisztelettel az alapítóknak és az elődöknek.

Süveges Antal Pál, a Hagyományok Háza Hálózatának vezetője egyebek mellet a megújult Folknaptár platformról beszélt. Az ingyenesen elérhető felület a Kárpát-medence népművészeti eseményeit gyűjti és teszi elérhetővé digitalizálva. A kezdeményezés 2001-ben indult, jelenleg több tízezer felhasználó és mintegy 65 ezer rögzített esemény jelzi a platform jelentőségét.

A megújult Folknaptár kibővült a népi kézművesség területével, részletesebb kategorizálást kapott, és a Hálózat támogatásával teljességre törekvő adatbázissá válik. A stratégiai cél egy egységes, strukturált rendszer létrehozása a Kárpát-medence folk eseményeinek átfogására, amely nemcsak átlátható tájékozódást kínál, hanem az intézményi együttműködés alapja is lehet – hangsúlyozta Süveges Antal Pál.