eur:
414.47
usd:
397.95
bux:
79286.59
2024. december 23. hétfő Viktória
CANNES, FRANCE - MAY 24:(CL-CR)  Mahsa Rostami, Soheila Golestani, Mohammad Rasoulof and the cast and crew attends the The Seed Of The Sacred Fig Red Carpet at the 77th annual Cannes Film Festival at Palais des Festivals on May 24, 2024 in Cannes, France. (Photo by Victor Boyko/Getty Images)
Nyitókép: Gisela Schober

Ováció az elítélt rendezőnek

Az első kritikai visszahangok alapján film komoly esélyes lehet az Arany Pálmára.

Ováció fogadta az Iránban börtönbüntetésre ítélt és onnan elmenekült neves filmrendezőt, Mohammad Raszulofot és filmjét péntek este a 77. Nemzetközi Cannes-i Filmfesztiválon.

Az iráni nők hősies ellenállásáról szóló A vadfügefa magjai című politikai thrillert a hivatalos programban mutatták be, ahol 21 másik alkotással versenyez a szombat este kiosztásra kerülő Arany Pálmáért.

"Remélem, hogy az elnyomás és a diktatúra teljes apparátusa végül el fog tűnni Iránban" - mondta a filmrendező a díszbemutató végén, ahol a fesztiválközönség csaknem negyedórán át álló ovációval ünnepelte az alkotókat. A színésznők közül egyik sem viselt muzulmán fejkendőt, jóllehet az iráni nők számára nyilvános megjelenéseken kötelező annak hordása.

Mohammad Raszulof meghatódottan mondott köszönetet "mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a film elkészülhessen, azoknak, akik itt vannak, és azoknak is, akiket megakadályoztak abban, hogy eljöhessenek" a cannes-i bemutatóra. A vadfügefa magjai című filmet titokban forgatta egy kislétszámú stábbal a filmrendezéstől eltiltott Raszulof. A film vágása előtt néhány színész is elmenekült Iránból. Másokat viszont, akik segítették a film elkészítését, kihallgatták a hatóságok, s az alkotók hozzátartozóit is beidézték, az operatőr irodájában pedig házkutatást tartottak.

Mohammad Raszulof az apát és az anyát alakító két színész (Missagh Zareh és Soheila Golesztani) fotójával vonult fel a premier előtt a vörös szőnyegen, miután őket nem engedték el Iránból a világpremierre.

A rendező a bemutatón elmondta: a film ötlete a börtönben született, amikor egy őr megajándékozta egy tollal. A gesztust először gyanúsnak találta, mielőtt a börtönőr megemlítette, hogy öngyilkos gondolatok gyötrik a gyerekei kérdései miatt, akik arról faggatják, mi is pontosan a munkája. Mohammad Raszulof 2017-ben járt utoljára Cannes-ban, akkor az Egy becsületes ember című filmjéért megkapta a fesztivál hivatalos programja második legjelentősebb szekciójának, az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatásnak a díját, 2020-ban pedig a halálbüntetésről szóló Nincs gonosz című filmje elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, de azt nem tudta személyesen átvenni, miután az iráni hatóságok 2017-ben bevonták az útlevelét.

Filmjei és a rezsim elleni tüntetőket támogató, illetve a kormány által alkalmazott erőszakot bíráló nyilatkozatai miatt többször ítélték börtönbüntetésre és eltiltották a filmezésről. Május elején ötéves börtönbüntetést kapott "a nemzetbiztonság elleni összejátszás" vádjával. 2022 júliusában vették őrizetbe, miután bátorította a tüntetéseket, amelyeket egy lakóház összeomlása után tartottak. A szerencsétlenségben több mint negyvenen haltak meg. A rendezőt 2023 januárjában egészségi okok miatt ideiglenes szabadlábra helyezték, de nem hagyhatta el az országot. 2023-ban felkérték zsűritagnak a cannes-i fesztiválon, de az utazási tilalom miatt nem tudott Franciaországba utazni. Ügyvédje egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy Mohammad Raszulof elmenekült Iránból, gyalog, veszélyes útvonalon, a hegyeken át, és Németországban talált menedéket, ahol a lánya, Baran orvostanhallgató.

Meneküléséről a rendező a Le Monde című napilapnak annyit árult el, hogy "miután még nagyon sok iráninak szüksége lehet arra, hogy elhagyja Iránt", inkább nem mondja el, hogyan jutott át a határon. A rendezőnek jelenleg nincs útlevele, így a német és a francia kormány diplomáciai úton egyezett meg abban, hogy részt vehet a cannes-i fesztiválon.

A rendező saját elmondása szerint a robbanásig feszült társadalmi helyzet bemutatása egy család belső viszonyain keresztül a legjobb módszer volt arra, hogy megmutassa azt az ellentmondást, amely az iszlám köztársaság nyilvános arca és a magánéletek között rejlik. "Nagyon erős ellentmondás van aközött, amit (az iráni rendszer támogatói) mondanak, az eszmék között, amelyeket magukénak vallanak, és az életük valósága között" - hangsúlyozta Cannes-ban a rendező, aki filmjében ennek egyik "abszurd példáját" kívánta bemutatni. "Ami most Iránban történik, és a változás, ami hamarosan bekövetkezik, ilyen családoktól, belülről fog elindulni" - mondta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×