eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A díjazottak a színpadon a Prima Primissima díjátadó gáláján a Művészetek Palotájában 2012. december 7-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ők az idei Prima Primissimák

Az MTA volt elnöke, egy birkózólegenda és egy erdész is a díjazottak között.

Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.

Ebben az évben a korábbinál is szélesebb körből kerülhettek ki a Prima Primissima Díj jelöltjei, mert az elismerés több kategóriáját is kibővítették.

A színház- és filmművészet kategóriája kiegészült a táncművészettel, a képzőművészet kategóriája az iparművészettel, a sajtó kategóriája pedig az ismeretterjesztéssel.

Magyar építészet kategóriában Sugár Péter építész, egyetemi tanár; magyar képző- és iparművészet kategóriában Hager Ritta textilművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Härtlein Károly mesteroktató; magyar tudomány kategóriában Lovász László matematikus; magyar ismeretterjesztés és média kategóriában a Bartók Rádió érdemelte ki az elismerést.

A magyar sport kategóriában Hegedüs Csaba olimpiai bajnok birkózó, mesteredző kapta a díjat. Magyar irodalom kategóriában Dobai Péter költő, író, dramaturg; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Kovács Gyula erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője; magyar zeneművészet kategóriában Keller András hegedűművész, karmester; magyar színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Gálffi László színművész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.

Az ugyancsak 15 millió forinttal járó Közönségdíjat

Hadas Krisztina televíziós újságíró, szerkesztő

kapta.

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében felidézte, hogy utoljára 2019-ben rendezhették meg a gálát nagyközönség előtt. Az azóta eltelt időszakban az alapítvány ugyan működött, de 2020-ban a világjárvány miatt úgy gondolták, hogy a hagyományos díjak helyett inkább az egészségügy területén működő, nehéz helyzetbe került civil szervezeteken segítenek. 2021-ben pedig a járvány miatt csak szűk körben tarották meg az eseményt.

"Nemcsak a díjazottakat ünnepeljük idén, hanem a húszéves Prima Primissima Díjat is, amely Demján Sándor kezdeményezésére jött létre és széleskörű társadalmi összefogásra talált" - hangsúlyozta Csányi Sándor, hozzátéve, hogy bár a járvány kevésbé fenyeget, nem lehet felhőtlenül ünnepelni. A szomszédban háború van, és sokan egzisztenciálisan nehéz helyzetbe kerülnek az ország gazdasági helyzete, az energiaválság, az ellátási bizonytalanság és a magas infláció miatt.

Ebben a helyzetben nagy a felelősségünk abban, hogy támogassuk a tudósokat, művészeket, sportolókat, hogy a nehézségek miatt ne kelljen a tevékenységüket abbahagyni - tette hozzá.

Kitért arra, hogy idén összesen 652 érvényes jelölés érkezett a korábbi díjazottak és a szakmai szervezetek részéről.

Kiemelte: az elmúlt években bebizonyosodott, hogy nemcsak a Prima Primissima, hanem a Prima díj is jelentős elismerés, hiszen bármely területen az első háromba kerülni rendkívül nagy tehetséget, odaadást, elkötelezettséget és erőfeszítést igényel.

"Ami az egyes kategóriákat összeköti, az a verseny, ez szüli azokat a teljesítményeket, életutakat, amelyek a legjobbakat megkülönböztetik a többiektől" - hangsúlyozta Csányi Sándor, hozzátéve, hogy ezeknek a teljesítményeknek az elismerése és bemutatása "megerősíti a nemzeti önbecsülésünket, a tenni akarásunkat és ösztönzést ad a jelennek és a következő nemzedékeknek is. Táplálja azt a reményt, hogy tisztességes versenyben kemény munkával és kitartással minden elérhető".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×