Rendkívüli egyeztetést tartanak ma, hétfőn a G7-ek pénzügyminiszterei a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által koordinált stratégiai olajtartalékok közös felszabadításáról. A világgazdaság stabilitását fenyegeti ugyanis már az iráni konfliktus nyomán megugrott kőolajár – írta meg a Portfolio.

Egyelőre három G7-tagállam, köztük az Egyesült Államok jelezte, hogy támogatja a tartalékok megnyitását. Egyes amerikai tisztségviselők 300-400 millió hordónyi olaj felszabadítását tartanák indokoltnak, ez az IEA 32 tagországa által tárolt 1,2 milliárd hordós stratégiai készlet mintegy 25-30 százalékát tenné ki – olvasható a cikkben.

Mint megírtuk, magyar idő szerint hétfő hajnalban az amerikai könnyűolaj (WTI), és az északi-tengeri (Brent) olaj ára is jelentős emelkedést mutatott. Fél hatkor a WTI jegyzése hordónként 115,13 dolláron állt, a Brent-é pedig 115,91 dolláron.

A drágulást elsősorban az váltotta ki, hogy a Közel-Keleten több jelentős termelő is visszafogta kitermelését, a tankerek pedig mindeközben továbbra is kerülik a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Irak három déli olajmezőjén a termelés mintegy 70 százalékkal esett vissza, Kuvait is csökkentette kitermelését. LNG-termelését korábban Katar is visszafogta.

Mint a Portfolio írja, az olajár robbanása világszerte újabb inflációt gerjeszthet. Kína, India, Dél-Korea, Japán és több európai gazdaság, köztük Németország, Olaszország és Spanyolország a nyersolaj legnagyobb importőrei közé tartozik, így különösen kitettek. Az ázsiai tőzsdék hétfőn közben meredeken estek.

Hozzáteszik, a stratégiai tartalékok felszabadításának felvetése éles fordulatot jelent a Trump-kormányzat részéről. Múlt héten ugyanis még azt nyilatkozták, hogy a készletek megnyitására nincsen szükség a piacok stabilizálásához. Azonban elemzők szerint nem hagyott más választást a döntéshozóknak a rekordméretű áremelkedés.

Katar energiaügyi minisztere egyenesen arra figyelmeztetett, hogy

a háború a világ gazdaságait is magával ránthatja.

Hozzátette, hogy az öböl-menti energiaexportőrök napokon belül leállíthatják a termelést. Mint a Portfolio cikkében írják, az IEA fennállása óta eddig ötször került sor a stratégiai tartalékok összehangolt felszabadítására. Legutóbb 2022-ben léptek fel közösen, az ukrajnai háborúhoz kapcsolódóan.

Az ügynökség közölte, hogy a tagállamok az 1,24 milliárd hordónyi állami készlet mellett mintegy 600 millió hordónyi kereskedelmi készlettel is rendelkeznek. Emellett a cikkben kiemelik, hogy bár Kína nem teljes jogú IEA-tag, de szintén hatalmas készleteket halmozott fel. Elemzői becslések szerint Peking 1,1-1,4 milliárd hordónyi olajjal rendelkezik, ebből körülbelül 140 napnyi importszükségletet tudna fedezni.