A Bizottság szerint az akcióterv egységes uniós fellépést teremt a rosszindulatú drónokkal szemben. A kezdeményezés a polgári belbiztonságra fókuszál, de kiegészíti a védelmi területen zajló munkát is, és erősíti a civil-katonai együttműködést – írja az EB által közzétett terv alapján a hvg.hu.

A technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnök, Henna Virkkunen azt mondta, láthatóan bármi fegyverként használható ellenünk,

a drón- és drónelhárító képességeknek az európai védelem központi elemeinek kell lenniük.

Úgy véli, a jelenlegi geopolitikai helyzetben Európának saját fejlesztésű megoldásokra kell támaszkodnia. Az akcióterv négy pillére: a felkészültség javítása, az észlelési kapacitások erősítése, a válaszintézkedések összehangolása és a védelmi készenlét fokozása.

A felkészültség érdekében

• a Bizottság civil-katonai ipari feltérképezést indít a beruházások és az innováció ösztönzésére,
• létrejön egy uniós Drónelhárító Kiválósági Központ,
• valamint egy tanúsítási rendszer a drónelhárító technológiák számára,
• továbbá megalakul a Drón- és Drónelhárító Ipari Fórum is, amely a gyártókkal folytatott párbeszédet és a termelés bővítését segíti.

Magnus Brunner belügyi biztos szerint a drónok óriási gazdasági előnyöket hoznak, ugyanakkor alacsony költséggel és nagy hatással lehet visszaélni velük. Hozzátette, a mostani terv több lehetőséget biztosít, köztük egy új drónincidens-platform létrehozásával és 400 millió eurós támogatással.

A Bizottság Drónbiztonsági Csomagot is előterjeszt, amely frissíti a polgári drónokra vonatkozó szabályokat, és bevezeti az „EU Trusted Drone” címkét a biztonságos eszközök azonosítására. Az ellenséges drónok észleléséhez fejlett, több szenzort kombináló rendszerekre és mesterséges intelligenciára van szükség. A Bizottság támogatná az egységes légtérmegjelenítő rendszerek kialakítását, valamint egy uniós Drónincidens-platform fokozatos létrehozását.

Az 5G hálózatok is kiemelt szerepet kapnának, amik lehetővé teszik a valós idejű követést, különösen a rajban közlekedő gépek esetén.

A Bizottság közös beszerzésekkel és európai fejlesztésű, mesterséges intelligenciával működő irányítási rendszerekkel segítené a tagállamokat. Felmerült gyors reagálású drónelhárító egységek létrehozása is. Andrius Kubilius védelmi biztos szerint politikai vízióból ipari valósággá válik a „Drónfal”.

Az akcióterv gazdasági dimenzióval is bír: az uniós finanszírozási programok – köztük a Horizon Europe és az Európai Védelmi Alap – továbbra is támogatják a drón- és drónelhárító fejlesztéseket. A Bizottság a tagállamokkal közösen, „dinamikus folyamatként” kívánja végrehajtani a tervet, és javasolja nemzeti drónbiztonsági koordinátorok kinevezését is.