Az erre vonatkozó reprezentatív felmérést a tekintélyes közvélemény-kutató intézet, az Allensbach januárban végezte. A német portálok által ismertetett adatokból kitűnt, hogy miközben Vlagyimir Putyin Oroszországának megítélése az ukrajnai agresszió óta egyáltalán nem lett jobb, a Donald Trump vezette Egyesült Államoké pedig aligha jó irányban változott. Az utóbbira utal, hogy a válaszadók közel kétharmada az Egyesült Államokat is potenciális agresszornak tekinti.

A kérdés az volt, hogy az elkövetkező években mely országok jelentik a legnagyobb veszélyt a világbékére. A válaszadók közel kétharmada (65 százaléka) az Egyesült Államokat nevezte meg. Donald Trump számára aligha hathat hízelgően, hogy amikor az intézet pontosan egy évvel korábban ugyanezt a kérdést tette fel, a válaszadók 46 százaléka volt ezen a véleményen. Nem is beszélve 2024 januárjáról, amikor a lakosság kevesebb mint egynegyede vélte úgy, hogy az Egyesült Államok fenyegetést jelent a világ békéjére. (Donald Trumpot másodjára 2024 novemberében választották meg az Egyesült Államok elnökévé, és 2025 januárjában iktatták be hivatalába.)

A német közvélemény szerint Oroszország megítélése megingathatatlan.

Vlagyimir Putyin 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háborúja óta a felmérésekben 75-82 százalék vélekedett úgy, hogy a legnagyobb veszélyt, illetve fenyegetést a világbékére Oroszország jelenti.

Kína pedig az adatok szerint „kénytelen beérni” a harmadik hellyel, az ázsiai nagyhatalmat jelenleg 46 százalék tekinti a világ békéjére leselkedő veszélynek.

A kutatók arról is kérdezték a németeket, mennyire tekintik valószínűnek, hogy az elkövetkező években Németország maga is háborúba keveredik. A lakosság csupán 3 százaléka tartotta ezt „nagyon valószínűnek”, 28 százalék pedig a „meglehetősen valószínű” választ adta. Ugyanakkor a megkérdezettek 40 százaléka vélte úgy, hogy egy ilyen forgatókönyv felettébb valószínűtlen. Huszonnégy százalékot tett ki azoknak az aránya, akik nem tudtak dönteni.

Az Allensbach Intézet felmérésével egyidőben vált ismertté az a közvélemény-kutatás, amelyet a Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató cég a német politikusok népszerűségéről végzett. A húsz főre kiterjedő lista nem tartalmazott rendkívüli meglepetést. Eszerint a védelmi miniszter, a szociáldemokrata Boris Pistorius 2023 elején törént beiktatása óta rendíthetetlenül őrzi első helyét.

Kereszténydemokrata „főnöke”, azaz a kancellár Friedrich Merz ugyanakkor változatlanul a legnépszerűtlenebb politikusok között van.

Számára „csekély vigasz”, hogy a korábbi 19. helyről a 17. pozícióba jött fel.

A felmérés szerint Pistorius után a második helyen Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke áll, míg őt a harmadikon a bajor tartományi kormányfő, egyben a kisebbik keresztény párt, a CSU elöke, Markus Söder követi.

A Merz-cel szembeni elégedetlenség mindenekelőtt a gazdaság stagnálásának, az eddig be nem váltott ígéreteknek a következménye. Közvetve ezt erősíti, hogy a kancellár után a 18. hely a gazdasági miniszternek, az ugyancsak kereszténydemokrata Katherina Reichének jutott.