Infostart.hu
eur:
360.44
usd:
310.57
bux:
132214.34
2026. május 21. csütörtök Konstantin
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Nem szűnnek a rendszerellenes tüntetések Iránban
Nyitókép: X / Vivid

Egyre több fénykép bizonyítja az iráni hatóságok kegyetlenkedéseit – megrázó beszámoló

Bár a teheráni vezetés már hetekkel ezelőtt lekapcsolta Iránt a világhálóról, azért néhány ellenzékinek sikerült feltöltenie a tüntetéseken megölt emberek fényképeit.

A BBC fotók és videók hitelestésével foglalkozó csoportjának 392 áldozat képét sikerült megszereznie. Közöttük 18 nő is van. A felvételeket egy teheráni hullaházból csempészték ki, ahol a hozzátartozók csak a fotókat láthatják és úgy kell azonosítaniuk elhunyt szeretteiket. A képek azonban többnyire annyira megrázóak, hogy a brit médiacég csak elhomályosított másolatokat volt hajlandó közreadni.

Számos áldozat arcát rászáradt vérfoltok vagy szörnyű zúzódások torzítják el. Van olyan is, akinek a személyazonosságát csak sokadjára tudták megállapítani a családtagok, mivel annyira feldagadt és eltorzult az arca. Akadt olyan, akit csak a bankkártyája alapján sikerült azonosítani, mert a közvetlen közelről leadott lövés teljesen szétroncsolta a fejét. A netre kikerült egy tízéves kislányról készült röntgenfelvétel is, az arcába sörétes fegyverrel lőttek.

A világhálón számos olyan felvétel jelent már meg, amelyen a holttesten még rajta van a kórházi műszerek érzékelője, vagyis a sebesültet éppen ellátták, amikor közvetlen közelről belelőttek. Szemtanúk állítása szerint több iráni városban a rendőrök és a katonák, illetve a hozzájuk csatlakozó civil ruhás fegyveresek a tüntetések után sorra járják a kórházakat, hogy végeznek a sebesült tiltakozókkal. A halottak között van 12-13 éves gyerek és 70-80 éves idős ember is.

Az egyik tüntető azt írta a képek alá: „a legtöbbünknek csak az a választás maradt, hogy vagy kimegy az utcára és ott gyorsan megölik, vagy lassan meghal a saját otthonában”.

Egy rendkívül megrázó kép is kering a neten. Ezen két fotó van egymás mellett: az egyiken a budapesti, Cipők a Duna-parton holokauszt emlékmű, a másikon a Rasht városában tartott tüntetésen lelőtt áldozatok félredobált lábbelijei láthatók.

A BBC munkatársainak végül a 392 fényképből 326 áldozat személyazonosságát sikerült kideríteniük. Persze a családok védelme érdekében a neveket nem hozzák nyilvánosságra. A londoni médiacég egyébként úgy értesült, hogy abban a hullaházban, ahol a felvételek készültek, ezernél is több halott lehet, a számuk pedig folyamatosan emelkedik.

Maga Ali Hamanei, az ország legfőbb vallási vezetője ismerte el, hogy tiltakozók ezreivel végeztek már a biztonságiak. De az ajatollah szerint a megölt emberek valójában mind felforgatók voltak, akik az Egyesült Államok és Izrael parancsának engedelmeskedtek.

Nyugati források úgy tudják, hogy a tavaly december 28-án kirobbant tiltakozási hullám már legalább 71 iráni városra átterjedt. Bár a hatóságok igyekeznek a legkegyetlenebbül elfojtani a tüntetéseket, a demonstrációk nem szűnnek. Mivel az országot lekapcsolták a világhálóról, nagyon nehéz pontosan megállapítani, hogy eddig hány ember életét követelték a kegyetlenkedések. Az amerikai Human Rights Activists News Agency (HRANA) 4560-ra teszi a halottak számát és több mint 24 ezer őrizetbe vettet említ. Más források azonban nem tartják kizártnak, hogy mostanra az elhunytak száma már tízezer fölé emelkedhetett.

Az iráni állami média szerdán először közölt hivatalos adatokat az elhunytak számáról. Az úgynevezett Mártírok Alapítványára hivatkozva az állami tévében az hangzott el, hogy 3117 ember vesztette életét a december 28. óta zajló kormányellenes megmozdulásokon, közülük 2427-en civilek és a biztonsági erők tagjai, ugyanakkor nem pontosította, hogy a fennmaradó több mint 600 embert hova sorolja.

Címlapról ajánljuk
Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a hátralévő napokban sorozatban igyekszik felvázolni, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, kik voltak az eltelt immár több mint hetven év legfontosabb szereplői, s nem utolsósorban: miért kaphatta meg a klubfutball jelenében a legszűkebb elittől messze lévő Magyarország a rendezés jogát.

Reagált a Fidesz és a KDNP a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási javaslatára

A szerda este benyújtott javaslatban korlátoznák a miniszterelnöki pozíció időbeli betölthetőségét, rögzítenék, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, valamint lépéseket tesznek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az MBH Bank is beállt a sorba: a megugró extraprofitadó miatt lett mínuszos az első negyedév

Az Erste Bank és az OTP Bank magyarországi tevékenységéhez hasonlóan az MBH Bankot is veszteségbe taszította a banki különadók megemelése, miután az egy évvel korábbi 19,6 milliárd forint után 52,6 milliárd forintnyi éves extraprofitadó elszámolására kényszerült a társaság év elején. Az első negyedévben kimutatott 19,4 milliárd forintos számviteli adózás utáni veszteség a korrekciós tételek nélkül 54,1 milliárd forint nyereség volt, ami 6%-kal marad el az egy évvel korábbitól, leginkább a kamateredmény további csökkenése és a költségek emelkedése miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×