Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Nyitókép: Pixabay

Meglepő lépésre szánta el magát a német iparpolitika a válság ellenére

Újfajta módon tennének többet a környezetvédelemért – a módszer eurótízmilliárdos költségekkel jár, és máshol is még csak vontatottan haladnak a hasonló beruházások. Kérdés, honnan lesz erre pénze a válsággal küszködő német gazdaságnak.

A német ipar új területre fordul rá, december 1-ig jelezhették a vállalatok érdeklődésüket a szén-dioxid leválasztását és tárolásának kiépítését megkönnyítő támogatás iránt. A CCS (Carbon Capture and Storage) így már hivatalosan is bekerült a német iparpolitika eszköztárába – írta meg a Handelsblatt.

A folyamat során a szén-dioxidot még annak a légkörbe történő kibocsátása előtt begyűjtik, és máshol eltárolják.

Mint írják, a támogatás bevezetése komoly fordulópontot jelez a német klímapolitikában, eddig a kibocsátások minden lehetséges módszerrel való csökkentésére voltak fókuszálva.

Világszerte gyorsan növekszik a CCS piaca, az IEA (International Energy Agency, Nemzetközi Energiaügynökség) adatai alapján 2025 elején körülbelül évente 50 millió tonna szén-dioxid leválasztására elegendő kapacitás állt rendelkezésre világszerte. 2030-ig elméletileg 430 millió tonnára kellene nőnie a leválasztási kapacitásnak, a tárolási kapacitásnak pedig 670 millió tonnára – olvasható a cikkben.

Németország részére ez rendkívül nagy infrastrukturális beruházásokat jelent,

meg kell tervezni és meg kell építeni az ipari leválasztó berendezéseket, az új csővezeték-hálózatokat, a kompresszorállomásokat és az offshore tárolókat. Hozzáteszik, az ágazati szereplők több tízmilliárd eurós beruházással számolnak,

a szén-dioxid leválasztása 2035-ig önmagában 20-30 milliárd euróba kerülhet. A szállítási infrastruktúra pedig további 15-20 milliárd eurós költséget fog jelenteni.

A cikkben olvashatóak szerint az ipar készen áll, folyamatban vannak ipari projektek a szén-dioxid leválasztására, szállítására és tárolására. A cement-, mészgyártásban, vagy a hulladékgazdálkodásban a folyamat során nem küszöbölhetőek ki teljes mértékben a kibocsátások, így ezeken a területeken kulcsfontosságúnak tartják a CCS-t.

Egy nagy CCS-projekt már körvonalazódik. A „Delta Rhine Corridor” nevet kapott, 700 kilométer hosszú csővezeték-hálózaton át hamarosan a rotterdami kikötőtől Kölnön és Gelsenkirchenen keresztül Ludwigshafenbe kerülhet a szén-dioxid. Üzembe helyezésére leghamarabb 2033-tól lehetne számítani – teszi hozzá a cikk.

A Heidelberg Materials már konkrét tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen, 2025-ben a norvégiai Brevikben üzembe helyezték a cementágazatban a világ első, ipari léptékű szén-dioxid-leválasztó berendezését. Ez évente 400 ezer tonna szén-dioxid leválasztására képes,

a leválasztott szén-dioxidot az Északi-tenger alatt tárolják

– olvasható a Handelsblatt cikkében.

A konszern egyébként világszerte tucatnyi további CCS-projektet visz előre, így péládul a brit Padeswood környékén is. Emellett az EU Innovációs Alapjából négy további európai projektre is kaptak támogatási ígéreteket. Hozzáteszik, a gazdaságosság szempontjából döntő a célzott kezdeti finanszírozás, a szállítási és tárolási infrastruktúra és a társadalmi elfogadottság is.

Az energiaszektorban tevékenykedő cégek „kevésbé lelkesek” a CCS felfutásával kapcsolatban,

ugyanis óriási pénzügyi ráfordítást igényel

– emeli ki a Handelsblatt.

Hozzáteszik, nem áll rendelkezésre sem a szén-dioxid szállításához szükséges csővezeték-infrastruktúra, illetve a megfelelő tárolóhelyek sincsenek meg. A technológia és a szabályozás véleményük szerint még nem elég kiforrott ahhoz, hogy a konkrét tervezés megindulhasson.

A német szövetségi kormány koalíciós megállapodása ugyanakkor jelentősen kiterjeszti a technológia alkalmazási területeit – olvasható a cikkben. Értelmében a CCS az ipar nehezen elkerülhető kibocsátásainak keretében alkalmazható, különösen az acélipar területén. Emellett a gázerőművek területén is alkalmazható a megállapodás alapján.

A Europipe infrastruktúra-szolgáltató szerint míg Németországban egyelőre a CCS-projektek még vontatottan haladnak, a Benelux-államokban és Norvégiában már nagyobb lendülettel haladnak a megvalósítás útján. A Bilfinger műszaki tervezési és tanácsadási cég úgy véli, a még jelenleg kiépülő infrastruktúra, a jogi bizonytalanságok, és a magas beruházási igény egyelőre sok projektet fékez, a szövetségi kormány támogatási programja pozitívan befolyásolhatja ezeket – teszi hozzá a Handelsblatt cikke.

Címlapról ajánljuk

„Nem számítok katonai intervencióra Grönlandon" - közölte az amerikai képviselőház elnöke

Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Csapásra készül Oroszország, Putyin lehet a világ leboldogabb embere - Háborús híreink vasárnap

Csapásra készül Oroszország, Putyin lehet a világ leboldogabb embere - Háborús híreink vasárnap

Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország az ukrán atomerőművekhez kapcsolódó alállomásokat készül támadni, hogy teljesen elvágja az országot az áram- és hőellátástól, miközben Kijevet tömeges áram- és fűtéskimaradások sújtják. Eközben viszont Grönland körül is forr a levegő, a spanyol miniszterelnök szerint Donald Trump húzásai a NATO széteséséhez vezethetnek, amely ha megtörténne, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök lenne a világ legboldogabb embere szerinte. Cikkünk folyamatosan frissül a legfrissebb hírekkel!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×