Infostart.hu
eur:
388.81
usd:
335.39
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Meglepő lépésre szánta el magát a német iparpolitika a válság ellenére

Újfajta módon tennének többet a környezetvédelemért – a módszer eurótízmilliárdos költségekkel jár, és máshol is még csak vontatottan haladnak a hasonló beruházások. Kérdés, honnan lesz erre pénze a válsággal küszködő német gazdaságnak.

A német ipar új területre fordul rá, december 1-ig jelezhették a vállalatok érdeklődésüket a szén-dioxid leválasztását és tárolásának kiépítését megkönnyítő támogatás iránt. A CCS (Carbon Capture and Storage) így már hivatalosan is bekerült a német iparpolitika eszköztárába – írta meg a Handelsblatt.

A folyamat során a szén-dioxidot még annak a légkörbe történő kibocsátása előtt begyűjtik, és máshol eltárolják.

Mint írják, a támogatás bevezetése komoly fordulópontot jelez a német klímapolitikában, eddig a kibocsátások minden lehetséges módszerrel való csökkentésére voltak fókuszálva.

Világszerte gyorsan növekszik a CCS piaca, az IEA (International Energy Agency, Nemzetközi Energiaügynökség) adatai alapján 2025 elején körülbelül évente 50 millió tonna szén-dioxid leválasztására elegendő kapacitás állt rendelkezésre világszerte. 2030-ig elméletileg 430 millió tonnára kellene nőnie a leválasztási kapacitásnak, a tárolási kapacitásnak pedig 670 millió tonnára – olvasható a cikkben.

Németország részére ez rendkívül nagy infrastrukturális beruházásokat jelent,

meg kell tervezni és meg kell építeni az ipari leválasztó berendezéseket, az új csővezeték-hálózatokat, a kompresszorállomásokat és az offshore tárolókat. Hozzáteszik, az ágazati szereplők több tízmilliárd eurós beruházással számolnak,

a szén-dioxid leválasztása 2035-ig önmagában 20-30 milliárd euróba kerülhet. A szállítási infrastruktúra pedig további 15-20 milliárd eurós költséget fog jelenteni.

A cikkben olvashatóak szerint az ipar készen áll, folyamatban vannak ipari projektek a szén-dioxid leválasztására, szállítására és tárolására. A cement-, mészgyártásban, vagy a hulladékgazdálkodásban a folyamat során nem küszöbölhetőek ki teljes mértékben a kibocsátások, így ezeken a területeken kulcsfontosságúnak tartják a CCS-t.

Egy nagy CCS-projekt már körvonalazódik. A „Delta Rhine Corridor” nevet kapott, 700 kilométer hosszú csővezeték-hálózaton át hamarosan a rotterdami kikötőtől Kölnön és Gelsenkirchenen keresztül Ludwigshafenbe kerülhet a szén-dioxid. Üzembe helyezésére leghamarabb 2033-tól lehetne számítani – teszi hozzá a cikk.

A Heidelberg Materials már konkrét tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen, 2025-ben a norvégiai Brevikben üzembe helyezték a cementágazatban a világ első, ipari léptékű szén-dioxid-leválasztó berendezését. Ez évente 400 ezer tonna szén-dioxid leválasztására képes,

a leválasztott szén-dioxidot az Északi-tenger alatt tárolják

– olvasható a Handelsblatt cikkében.

A konszern egyébként világszerte tucatnyi további CCS-projektet visz előre, így péládul a brit Padeswood környékén is. Emellett az EU Innovációs Alapjából négy további európai projektre is kaptak támogatási ígéreteket. Hozzáteszik, a gazdaságosság szempontjából döntő a célzott kezdeti finanszírozás, a szállítási és tárolási infrastruktúra és a társadalmi elfogadottság is.

Az energiaszektorban tevékenykedő cégek „kevésbé lelkesek” a CCS felfutásával kapcsolatban,

ugyanis óriási pénzügyi ráfordítást igényel

– emeli ki a Handelsblatt.

Hozzáteszik, nem áll rendelkezésre sem a szén-dioxid szállításához szükséges csővezeték-infrastruktúra, illetve a megfelelő tárolóhelyek sincsenek meg. A technológia és a szabályozás véleményük szerint még nem elég kiforrott ahhoz, hogy a konkrét tervezés megindulhasson.

A német szövetségi kormány koalíciós megállapodása ugyanakkor jelentősen kiterjeszti a technológia alkalmazási területeit – olvasható a cikkben. Értelmében a CCS az ipar nehezen elkerülhető kibocsátásainak keretében alkalmazható, különösen az acélipar területén. Emellett a gázerőművek területén is alkalmazható a megállapodás alapján.

A Europipe infrastruktúra-szolgáltató szerint míg Németországban egyelőre a CCS-projektek még vontatottan haladnak, a Benelux-államokban és Norvégiában már nagyobb lendülettel haladnak a megvalósítás útján. A Bilfinger műszaki tervezési és tanácsadási cég úgy véli, a még jelenleg kiépülő infrastruktúra, a jogi bizonytalanságok, és a magas beruházási igény egyelőre sok projektet fékez, a szövetségi kormány támogatási programja pozitívan befolyásolhatja ezeket – teszi hozzá a Handelsblatt cikke.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×