Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök az EU-tagországok állam-, és kormányfõinek csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2025. október 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Inkább választás, mint folytatás – bonyolult helyzet állt elő Bulgáriában

Nem alakít kormányt a legnagyobb frakció, inkább egy gyors választást szeretne kieszközölni.

Bulgária legnagyobb parlamenti frakciója – a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) – hétfőn lemondott a jogáról, hogy új kormányt alakítson, arra hivatkozva, hogy mihamarabb új választásokat kell tartani.

Roszen Zseljazkov, a jobbközép pártegyesülés képviselője, az előző miniszterelnök, akinek kormánya az állami szintű korrupció és a megszorításokat tartalmazó új költségvetés elleni, hetekig tartó tüntetések nyomán mondott le röviddel az euró januári bevezetése előtt, új megbízatást kapott Rumen Radev elnöktől a kabinet megalakítására, amit azonnal visszaadott a államfőnek. Az eseményt a bolgár állami tévé élőben közvetítette.

Zseljazkov azt mondta: „egy évvel ezelőtt megbíztak egy új kormány megalakításával. A kormány sikeresen működött, biztosítva az állam stabilitását és biztonságát, de számos ok miatt lemondott. Most visszaadom az újabb megbízatást. Úgy véljük, hogy a lehető leggyorsabban új választásokat kell tartani. Úgy véljük, hogy március 29. megfelelő nap lesz az új parlamenti választások megtartására" – tette hozzá.

„Az első mandátumot érvénytelennek nyilvánítom, a következő napokban a második legnagyobb parlamenti frakciónak, a Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária (PP-DB) koalíciójának adok kormányalakítási megbízást, hogy ne akadályozzuk az alkotmányos eljárást" – jelentette ki Rumen Radev államfő.

A PP-DB vezetői korábban már bejelentették, hogy nem alakítanak kormányt, és a mandátumot azonnal visszaadják az elnöknek, miután megkapták.

Az első két kísérlet kudarca után a harmadik mandátumot az államfő döntése alapján bármely politikai szövetség megkaphatja. Ha a mostani törvényhozás keretében minden lehetőséget kimerítettek a kormány megalakítására, az elnök ideiglenes kormányt nevez ki a parlamenti választások előrehozatalára.

Várhatóan a jelenlegi parlament keretében a kormányalakítási kísérlet nem jár sikerrel, és március végén vagy április elején előrehozott választásokat tartanak az országban.

A GERB-SZDSZ koalíció az első helyen végzett a 2024 októberében tartott legutóbbi választásokon, bár csak 2025 januárjában vette át a kormányzást, hónapokig tartó tárgyalások után, és a megosztott parlamentben más pártok támogatására szorult. A 240 fős jelenlegi törvényhozásban csupán 66 mandátuma van, és nem volt valószínű, hogy elegendő támogatást tudna szerezni egy új kormány megalakításához.

Címlapról ajánljuk
Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Sinkó Eszter: a születéskor várható élettartamban rosszul áll Magyarország

Az Európai Unió országaiban átlagosan a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyre, a magyar szám 4,7, ezért is örvendetes, hogy évről évre 500 milliárd forinttal többet fordítana egészségügyre a Tisza-kormány – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorban Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ programigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Kifut a kamatstop, de mi lesz több mint 200 ezer hitelessel?

Több mint 200 ezer magyar hitelesre vonatkozik kamatstop, de egyelőre nem tudni, mi történik velük ősszel, erről beszélgettünk a pénteki Checklistben. A kormány jelezte, hogy szeptember végével a mostani rendszer megszűnik, a rászorulóknak viszont új megoldást ígért. Kiknek és mennyivel nőhet a törlesztője, és hogyan lehet úgy kivezetni a kamatstopot, hogy ne kerüljenek bajba a leginkább érintett adósok? Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével vizsgáljuk meg a kérdést. Az adás első részében arról beszélgettünk, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz–KDNP beadványát, amely az uniós források felszabadításához kapcsolódó törvény több pontját támadta. De pontosan mi is a vita tárgya, mit mondott ki most az Alkotmánybíróság, és mit jelenthet a döntés az uniós pénzek szempontjából? Szabó Dánielt, a Portfolio elemzőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×