Hankó Balázs miniszter csütörtökön az oktatási miniszterek tanácsában egy olyan dokumentum állásfoglalását vétózta meg, amelynek jogi hatása ugyan nem volt, de rögzítette volna, milyen célokat tűznek ki a kormányok az oktatás terén a következő öt évre - írja a hvg.hu. A magyar indoklás szerint amíg a magyar egyetemi hallgatók egy része ki van zárva az Erasmus-programból, ilyen dokumentumokhoz nem adják a nevüket.

Pénteken délelőtt ugyanez a tanácsi formáció tárgyalta a „Az európai demokráciapajzs részeként a megbízható hírekhez való hozzáférésről” című tervezetet. Ez tulajdonképpen az Európai Demokráciapajzs néven nemrégiben bemutatott európai bizottsági kezdeményezés tudomásul vétele és támogatása lett volna. Ebben szerepel többek között, hogy a Bizottság a jövőben javaslatokat fog majd bemutatni a mesterséges intelligencia választási folyamatokban való felelősségteljes használatával, a független és helyi újságírás megerősítésével vagy a politikai szereplők biztonságával összefüggésben,

Cél, hogy az európai emberek plurális, megbízható hírekhez jussanak

– foglalta össze a kezdeményezést Glenn Micaleff, az Európai Bizottság tagja. A tagállami kormányok közül elsőként Magyarország szólalt fel. Molnár Katalin nagykövet egyperces beszédét azzal kezdte, hogy véleményünk szerint az EU-nak és intézményeinek nem szabadna kiterjeszteniük hatáskörüket a Szerződésekben foglaltakon túl, sem jogszabályok, sem nem kötelező érvényű eszközök révén.

A nagykövet hozzátette, hogy a magyar vélemény szerint “az EU-nak a Szerződések értelmében nincs hatásköre a megbízható hírek fogalmának meghatározására vagy szabályozására”. Ezért Magyarország elutasítja ennek a dokumentumnak az elfogadását, már csak azért is, hogy ne lehessen később erre hivatkozni, amikor egy új jogszabályt beterjesztenek.

A vitában Magyarországon kívül 23 tagállam szólalt fel. (A dán elnökségnek csak az ülés levezetése a feladata, az észtek és a szlovákok nem kértek szót.)

Valamennyi kormány képviselője támogatóan nyilatkozott, és voltak, akik üzentek a magyar kormánynak is.

„Nem értem, hogy miért nincs konszenzus. Mindannyiunkra áll, hogy a szabad média a garanciája és őrzője a demokráciának. Enélkül a társadalmaink nem lehetnek reziliensek, és a polgároknak joguk van hozzáférni a nyilvános szabad közmédiához. Mindannyiunknak támogatnia kellene a következtetéseket"

– fogalmazott Marta Cienkowska lengyel kulturális miniszter. Észt kollégája szerint “a minőségi újságíró az alapköve a közös európai értékeknek”, ezért a kormányok felelőssége biztosítani a minőségi újságírás és a demokratikus vita közötti kapcsolatot.

Mások mellett Nina Obuljen Koržinek kulturális és médiaügyekért felelős horvát miniszter is jelezte, hogy semmiféle problémát nem lát a dokumentum elfogadásával kapcsolatban.

„Nincs olyan aggályunk afelől, hogy ez a saját nemzeti kompetenciánkat felülírná, vagy abba beletiporna. A tényellenőrzés, a tulajdonviszonyokhoz való nyilvános hozzáférés, hogy az adott médiát ki és hogyan finanszírozza, ez elengedhetetlen a független média szempontjából" – mondta a miniszter. A lett kormány képviselője pedig odáig ment, hogy szerintük kötelezettséget kellene bevezetni arra vonatkozóan, hogy megbízható híreket kell közzétenni.

A vita végén az elnökséget ellátó dán miniszter így zárta le a napirendet:

Nagyon sajnálom, hogy egy ország nem tudja támogatni a következtetéseket, mikor ilyen fenyegetéseket élünk a média szektorában. Más tagállam nem jelezte, hogy ne tudná támogatni a tanácsi következtetéseket, javaslom, építsük be az elnökség következtetéseibe.

Ez azt jelenti, hogy az állásfoglalás más formában, de része lesz az uniós dokumentumoknak, azzal a megjegyezéssel, hogy 26 tagállam támogatja, egy pedig nem.