Infostart.hu
eur:
355.5
usd:
313.32
bux:
139206.13
2026. június 24. szerda Iván
Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök beszél, miután ünnepség keretében átvette a választási győzelmét hitelesítő okiratot az Országos Választási Bizottság elnökétől a varsói királyi várban 2025. június 11-én. Nawrocki az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatásával győzött a lengyel elnökválasztás június 1-jei második fordulójában.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

Bírókinevezési vita - A lengyel elnök keményet húzott a kormány ellenében

Több mint hatvan új bírót nevezett ki kedden Karol Nawrocki lengyel elnök azon szabályok alapján, amelyek az előző kormány idején léptek hatályba, és amelyeket a jelenlegi, Donald Tusk vezette kormány kétségbe von.

Lengyelországban "nem létezik más jog, mint az, amely az alkotmányon és a törvényeken alapul" - hangsúlyozta a kinevezési ünnepségen elmondott beszédében Nawrocki. Hozzátette: a Lengyelországot "hűségesen szolgálni akaró" bírákat nem kötelezik a "rendeletek, a dekrétumok, amelyeket azok adnak ki, akik úgy gondolják, hogy a törvényeket figyelmen kívül hagyva alakíthatják a jogrendet".

Az elnök hangsúlyozta: nem fogadja el, hogy "megkülönböztessék az úgynevezett új és régi bírókat", ugyanis bíró az, akit "a mindenkori államfő kinevez".

Új bíróknak a jelenlegi, 2023-ban hatalomra került lengyel kormánykoalíció politikusai azokat a bírókat szokták nevezni, akiket az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány idején iktattak be. A jelenlegi kormány, amelyet a Polgári Platform vezet, ugyanis nem ismeri el a bíróságok függetlensége felett őrködő és a bírók jelölését is véleményező igazságszolgáltatási tanácsról szóló (KRS), 2017-ben érvénybe lépett törvényt. Ezért érvénytelennek tartja a 2017 után az előző elnök, Andrzej Duda által kinevezett, "új" bírók mandátumát is.

Waldemar Zurek igazságügyi miniszter és főügyész múlt héten egy új tervezetet ismertetett, miszerint megismételnék a 2017 után bírói állásra beadott pályázatokat, és rendeznék a szerinte szabálytalanul kinevezett új bírók státuszát. Ennek keretében lefokoznának egyes bírókat, mások esetében pedig lehetővé tennék, hogy az átalakítandó KRS előtt újra pályázzanak állásukra.

A 25 tagú KRS az állami szervek képviselőiből és 15 bíróból áll, akiket a parlamenti alsóház választ meg a PiS-kormány idején hatályba lépett törvény értelmében. A parlament tavaly új előírásokat szavazott meg, ezek alapján visszaállítanák a 2017 előtti szabályokat, és ismét a bírói szervezeteké lenne a KRS-be történő választás joga.

Az erről szóló jogszabályt viszont Andrzej Duda elnök tavaly augusztusban nem írta alá, hanem előzetes alkotmánybírósági normakontrollt kért róluk. Az alkotmánybíróság még nem hozott döntést az ügyben.

Az ellenzéki jelöltként megválasztott Karol Nawrocki augusztusi hivatalba lépése óta most első alkalommal nevezett ki bírókat.

Az államfői beszédet kommentálva Donald Tusk kormányfő keddi sajtóértekezletén kijelentette: a lengyelországi bíráskodást "a politikusok uralták el", ő pedig egyik legfontosabb feladatának tartja az igazságügyi rendszer "megszabadítását (az ellenzék képviselte) politikai brutálistól". "Nagyon sajnálom, hogy az elnök úr úgy döntött: folytatja azt, amit elődje csinált" - jegyezte meg a kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Iráni alku? Teljesen ellentétesek az álláspontok az atomellenőrzésről

Iráni alku? Teljesen ellentétesek az álláspontok az atomellenőrzésről

Washington és Teherán továbbra is ellentmondóan tálalja a háborút lezáró alku részeit. Vita van például a nukleáris ellenőrzések kérdésében, amihez szerdán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is hozzászólt. Közben az amerikai Szenátus blokkolná az elnök lehetőségeit a háború felújítására.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Nagy technológiai eladási hullám után próbálnak magukhoz térni a tőzsdék

Nagy technológiai eladási hullám után próbálnak magukhoz térni a tőzsdék

Vegyes a hangulat szerda reggel a nemzetközi tőkepiacokon, mivel a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, de az elmúlt napok technológiai részvényeket sújtó korrekciója még nyomás alatt tartja a tőzsdéket. A hangulatot javítja, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus csillapodásával mérséklődtek az olajellátással kapcsolatos aggodalmak, és a Hormuzi-szoros hajóforgalma is fokozatosan normalizálódik, de továbbra is visszafogja a kockázatvállalási kedvet, hogy globális eladási hullám indult a technológiai részvényekben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×