Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sajtóértekezletet tart az uniós testület brüsszeli székházában a NATO főtitkára, Mark Rutte részvételével tartandó bizottsági ülés előtt 2025. szeptember 30-án.
Nyitókép: Virginia Mayo

Elbukott az Ursula von der Leyen elmozdítását célzó két bizalmatlansági indítvány

Két indítványról is szavazott az Európai Parlament. Mindkettő esetében sok voks hiányzott ahhoz, hogy végül sikerrel járjon.

Politikailag túlélte a bizalmi szavazást az Európai Parlamenben Ursula von der Leyen és az általa vezetett Európai Bizottság, egyik, az elmozdítására irányuló kezdeményezés sem érte el csütörtökön az elfogadásához szükséges többséget.

Azonban - mint erre az Index összeállítása rávilágít - ezek a kísérletek nem érnek véget.

A két mostani indítvány egyikét a Patrióták (PfE) nyújtották be, de az 594 képviselőből csak 179 támogatta, 378 ellenezte. A szélsőbaloldali Baloldal indítványát ennél is kevesebben (133) támogatták a szükséges 360 helyett.

A magyar képviselőcsoportok anyapártjai közül az Európai Néppárt bizalmáról biztosította a német politikust, de ugyanígy tett az S&D is, előbbinek a Tisza Párt, utóbbinak a DK a tagja. A Mi Hazánkat is a soraiban tudó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) viszont a buktatás mellett érvelt.

A strasbourgi szavazáson Ursula von der Leyen nem volt jelen, mivel a szerda délelőtti vitán való részvétele után visszautazott Brüsszelbe, ott csütörtökön már az Európai Bizottság által szervezett Global Getaway Forumon van jelenése.

A Patrióták egyébként alkalmatlanság miatt akarták elmozdítani Ursula von der Leyent, a baloldaliak pedig a gázai népirtást követő izraeli szankciók hiánya miatt.

Legutóbb július 10-én szavazott az Európai Parlament egy, az Európai Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványról, amely ugyanígy elbukott.

Címlapról ajánljuk

Ruff Bálint-interjú a tiszás táskás emberekről és a rezsicsökkentésről

A Népszabadságnak adott interjút a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ruff Bálint egyértelművé tette: a kormányzat zéró toleranciát hirdet az informális gazdasági érdekcsoportokkal szemben, a rezsicsökkentés rendszeréhez pedig mindaddig nem nyúlnak hozzá, amíg az ország el nem éri a teljes energiaszuverenitást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×