Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sajtóértekezletet tart az uniós testület brüsszeli székházában a NATO főtitkára, Mark Rutte részvételével tartandó bizottsági ülés előtt 2025. szeptember 30-án.
Nyitókép: Virginia Mayo

Elbukott az Ursula von der Leyen elmozdítását célzó két bizalmatlansági indítvány

Két indítványról is szavazott az Európai Parlament. Mindkettő esetében sok voks hiányzott ahhoz, hogy végül sikerrel járjon.

Politikailag túlélte a bizalmi szavazást az Európai Parlamenben Ursula von der Leyen és az általa vezetett Európai Bizottság, egyik, az elmozdítására irányuló kezdeményezés sem érte el csütörtökön az elfogadásához szükséges többséget.

Azonban - mint erre az Index összeállítása rávilágít - ezek a kísérletek nem érnek véget.

A két mostani indítvány egyikét a Patrióták (PfE) nyújtották be, de az 594 képviselőből csak 179 támogatta, 378 ellenezte. A szélsőbaloldali Baloldal indítványát ennél is kevesebben (133) támogatták a szükséges 360 helyett.

A magyar képviselőcsoportok anyapártjai közül az Európai Néppárt bizalmáról biztosította a német politikust, de ugyanígy tett az S&D is, előbbinek a Tisza Párt, utóbbinak a DK a tagja. A Mi Hazánkat is a soraiban tudó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) viszont a buktatás mellett érvelt.

A strasbourgi szavazáson Ursula von der Leyen nem volt jelen, mivel a szerda délelőtti vitán való részvétele után visszautazott Brüsszelbe, ott csütörtökön már az Európai Bizottság által szervezett Global Getaway Forumon van jelenése.

A Patrióták egyébként alkalmatlanság miatt akarták elmozdítani Ursula von der Leyent, a baloldaliak pedig a gázai népirtást követő izraeli szankciók hiánya miatt.

Legutóbb július 10-én szavazott az Európai Parlament egy, az Európai Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványról, amely ugyanígy elbukott.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×