A Csehszlovák Rádió magyar adásában kezdett friss diplomásként, 1983. március 15-én lett a rádió munkatársa. A felhívást, miszerint az adás magyar bemondót keres, az Új Szóban olvasta. Jelentkezett, majd megnyerte a háromfordulós felvételit – ettől a pillanattól kezdve a rádiós hivatásnak szentelte az életét. Haláláig volt a Pátria rádió munkatársa, bár betegsége miatt egy ideje már nem hallhatuk – a Nappali című műsor szokásos pénteki adását az elmúlt hónapokban már nem vezette - írja az ujszo.com.

Már gyerekkorában a legjobbak közé tartozott a szavalóversenyeken, tagja volt egy irodalmi színpadnak, így korán elsajátította a hangsúlyozás, a szép beszéd alapjait. S bár gyerekkori álma az volt, hogy színésznő legyen, végül a rádiózás találta meg magának.

A magyarországi Petőfi rádió számára is dolgozott a rendszerváltást megelőzően, ahol élő, háromórás műsort vezetett Ulbrich Andrással. Mindezt akkor, amikor a csehszlovák rádió magyar adásában még nem volt bevett gyakorlat élő adást sugározni. S bár hívták, folytassa a Magyar Rádióban, itthon, azaz Szlovákiában maradt.

A kilencvenes években, a Pavilon című műsorban szerepelt első alkalommal műsorvezetőként, de vezetett társkereső műsort is, és sok éven át ő vezette az adás legendás kívánságműsorát, a Köszöntőt is.

Kétszer nyert Kristálymikrofon díjat,

amelyet a hallgatók döntése alapján osztottak ki az év legjobb rádiós műsorvezetőjének, illetve háromszor szavazták meg a legnépszerűbb női rádiósnak.