Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a Danube Institute szervezésében megtartott, Rod Dreher könyvéből készült Live Not By Lies című dokumentumfilm vetítése előtt a Lónyay-Hatvany Villában 2025. május 8-án.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Orbán Balázs: Európának nem Ukrajnán keresztül kellene megvédenie magát

A kontinensnek a saját biztonságát kellene megerősítenie - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Aspenben a CNN amerikai hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban, amelyben az ukrajnai háborúval és Ukrajna esetleges EU-csatlakozásával kapcsolatban válaszolt kérdésekre.

Az ukránok és az oroszok is folytatni akarják a háborút, ezzel kapcsolatban mindkét félnek megvan a maga érvrendszere. Orbán Viktor ezért azt javasolja, hogy semleges közvetítőkre lenne szükség, akik mindkét oldalra nyomást gyakorolnának, és helyreállítanák a kommunikációs csatornákat annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a fegyveres konfliktusnak - mondta Orbán Balázs, megjegyezve, hogy nagyon jónak tartja, hogy közvetlen kommunikáció van az Egyesült Államok és Oroszország között, "valami ilyesmiben reménykedtünk mi már nagyjából három éve".

Arra a kérdésre, milyen bizonyítékot lát Magyarország arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban hajlandó lenne béketárgyalásokat kezdeni, Orbán Balázs azt felelte, diplomáciai szempontból ez egy nagyon összetett kérdés, de az biztató, hogy voltak közvetlen egyeztetések az ukránok és az oroszok között. Leszögezte ugyanakkor, hogy a kommunikációjuktól függetlenül mind Oroszország, mind Ukrajna folytatni akarja a harcokat, mert mindketten úgy vélik, az idő nekik dolgozik, és így jobban járnak, ha tovább harcolnak.

Orbán Balázs szerint Magyarország támogatja azt az elképzelést, hogy Európa erősítse meg a saját védelmét, és növelje katonai kiadásait.

"Jelenleg a vita Európában ehelyett inkább arról szól: Ukrajnát fegyverezzük fel, vagy magunkat. A magyar álláspont teljesen világos: nem Ukrajnán keresztül kell magunkat megvédeni, mert az konfrontációhoz vezetne Oroszországgal, amit nem szeretnénk, ehelyett az európai hadseregeket kellene megerősíteni, hogy szükség esetén meg tudjuk védeni saját magunkat" - mondta.

A kormányfő politikai igazgatója nem értett egyet azzal az - Európában sokak által hangoztatott - nézettel, hogy Ukrajna Európa biztonságáért is harcol az Oroszországgal szemben vívott háborúban.

"A magyar álláspont emiatt egyedülálló. Az ukránok saját magukért harcolnak, és ehhez joguk is van. De ez nem a mi biztonságunkról szól, mi soha nem kértük őket arra, hogy a nevünkben harcoljanak. Mi nem akarunk konfrontálódni Oroszországgal" - jelentette ki Orbán Balázs. Hozzátette: "az ukránok a maguk dolgát csinálják, ez nem európai ügy".

"Ez az ukránok döntése, majd meglátjuk, milyen kimenetele lesz ennek a stratégiának. Több százezer ember már meghalt, milliók távoztak az országból, elvesztették a pénzügyi függetlenségüket (...) A magyar kormányfő ezért is igyekezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meggyőzni arról, hogy az idő nem neki dolgozik, és a legjobb lenne, ha ő is a megegyezésre törekedne" - fejtette ki.

Orbán Balázs úgy vélte, "nem reális" attól tartani, hogy Oroszország megtámadná a NATO tagállamait, mert "a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország, és ha képesek vagyunk növelni a védelmi kiadásainkat, akkor mi, európaiak is még sokkal erősebbek leszünk".

Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban a politikai igazgató kiemelte: ez hatalmas kiadást jelentene, és az európaiaknak nincs erre pénzük. Az európai versenyképesség alacsony szinten áll, és ha a háború lezárása, illetve a Nyugat és Oroszország közötti megállapodás nélkül vennék fel Ukrajnát az unióba, akkor importálnák a konfliktust, és a háború elkerülhetetlenné válna.

"Nincs itt az ideje most annak, hogy erről beszéljünk. Sokaknak ez most kellemetlen lehet, mert korábban NATO-tagságot ígértek Ukrajnának (...), és mostanra kiderült, hogy nem lehetnek NATO-tagok" - mondta Orbán Balázs, hozzátéve, hogy "reális szempontból nézve nyilvánvalóan mindig is ez volt a helyzet, és ugyanez vonatkozik az EU-tagságra is".

Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban "most reálisan kell cselekednünk, ez nem történhet meg, mert pusztító követkeményekkel járna Európa jövőjére nézve" - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy az ukrán EU-tagság kapcsán most senki nem emleget hosszú csatlakozási és tárgyalási folyamatot - ahogyan az Magyarország és a többi kelet-európai ország integrációja során történt -, hanem mindenki azt gondolja, ennek most egy gyors "geopolitikai döntésnek" kell lennie. "Ugyan használják azt a kifejezést Ukrajna kapcsán, hogy érdemeken alapuló bővítés, de ez nem igaz, és ezt mindenki tudja" - mondta Orbán Balázs.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×