Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Friedrich Merz új német kancellárt (b) fogadja Emmanuel Macron francia elnök a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2025. május 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Fejérdy Gergely: Emmanuel Macron felfuttatná a francia hadiipart, csak még nincs rá pénz

A franciák több mint 70 százaléka támogatja a francia hadiipari, fegyverkezési elképzeléseket, csak több akadály is nehezíti a francia elnök elképzeléseinek magvalósítását – mondta az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Franciaország az Egyesült Államok után a második legnagyobb fegyverexportőr a világon – írta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Fejérdy Gergely elemzésében arra is kitért: Franciaország célja, hogy 2030-ra a GDP 3,5 százalékát fordítsa védelmi kiadásokra, de a jelenlegi 2024 és 2030 közötti költségvetési keret jelentős forráshiányt mutat.

A kutató az InfoRádióban elmondta, hogy a francia elképzelésnek több akadálya is van, az egyik, hogy rengeteg pénzbe kerül, a másik, hogy jelenleg nem túl stabil Franciaországban a politikai helyzet, a harmadik, hogy bizonytalan az európai partnerek hozzáállása ehhez a tervhez, a negyedik pedig, hogy alkalmas-e a francia hadiipar hatékonysága az ilyen mértékű fejlesztéshez.

Emmanuel Macron francia elnök a belpolitikai instabilitást ellensúlyozhatja azzal, hogy világpolitikai tényezőnek mutatja magát, és „megpróbál ebben a témában európai szinten is rendkívül aktívnak mutatkozni”, de Fejérdy Gergely hozzátette, a haderőfejlesztésben lehetséges a közös politikai gondolkodás, mert a franciák több mint 70 százaléka támogatja a francia hadiipari, fegyverkezési elképzeléseket.

A GDP 3,5 százalékát kitevő katonai kiadások finanszírozásáról a kutató elmondta, több elképzelés is napirenden van. Az egyik lehetőség, hogy a Covid utáni megoldáshoz hasonlóan az európai államok közös hitelfelvételből finanszíroznák a haderőfejlesztéseket, de felvetődött, hogy a francia lakosság hatezer-milliárd eurós megtakarításait mozgósítsák e cél érdekében, és az is megoldás lehet, hogy a költségvetési hiányról szóló, a GDP három százalékában meghúzott maastrichti kritériumot úgy módosítsák, hogy a költségvetési kiadásokba nem kellene beszámítani a hadiipari befektetéseket.

Fejérdy Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos tényező a kérdésben az Egyesült Államok, mert

jelenleg Európában a fegyverek 64 százaléka amerikai, míg a franciák részesedése csak 15 százalék, így ebben nehéz lesz szerinte áttörést elérni.

Ugyanakkor úgy véli, a francia gazdaság nagy előnyére válna, ha felfutna a hadiipar, mert az ipari termelés jelenleg ott is, akárcsak egész Európában, bajban van.

„A francia politika mindig egy stratégiai önállóság felé hatott, nagyobb önállóság az Egyesült Államoktól meg minden más hatalomtól, és ehhez szüksége van erre a megerősítésre. Ez nem kizárólag francia érdek, de nyilvánvalóan Franciaország ebből profitálni kíván” – mondta Fejérdy Gergely.

Arra is emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron már 2019-ben arról beszélt, hogy oda kell figyelni a kapcsolatra az Egyesült Államokkal, mert már akkor megmutatkoztak véleménye szerint már nem feltétlenül szolidáris szövetségesről van szó az Egyesült Államok esetében. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója úgy véli, Franciaország ennek ellenére semmiképpen sem kívánja elengedni az Egyesült Államok kezét gazdasági és katonai okokból sem, de a „kiszámíthatatlanság okán” minden eshetőségre fel kíván készülni a francia vezetés. „Általában a hosszú távú stratégiai gondolkodás Franciaországban nagyon fontos, és ebből a szempontból nem tartja kizártnak, hogy

akár még az Egyesült Államok, a hosszú távú szövetséges is esetleg mint ellenfél is felmerülhet, de versenytársként mindenképpen”

– tette hozzá.

Arra a Macron-felvetésre, hogy a francia atomvédelmi ernyőt kiterjesztenék Európa fölé, Fejérdy Gergely azt mondta, a most megválasztott új német kancellár, Friedrich Merz az első hivatalos megbeszélésen hajlandóságot mutatott tárgyalásra mind a NATO keretein belül, mind pedig külön Franciaországgal is.

„A francia nukleáris védőernyő kifejezetten francia, a NATO keretein kívül van, ennek ellenére Macron elnök nem tartja kizártnak, hogy ezt kiterjesszék. Ez annál is inkább fontos lenne számára, mert ha esetleg az Egyesült Államok ezt a védőernyőt visszavonná Európa fölül, akkor nem kívánná azt, hogy más uniós országról birtokoljon atomfegyvert” – mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×