Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Az orosz elnöki hivatal felvétele Vlagyimir Putyin orosz elnökkről a Vang Ji kínai külügyminiszterrel tartott tárgyalásán Moszkvában 2025. április 1-jén. Vang Ji háromnapos látogatáson tartózkodik Oroszországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz elnöki hivatal/Szputnyik pool/Grigorij Sziszojev

Vlagyimir Putyin az utódlásáról beszélt

Végső soron az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse majd Vlagyimir Putyin után az országot - derült ki abból a beszélgetésből, amelyet az orosz elnök Szaida Medvegyevával és Pavel Zarubinnel folytatott a vasárnap bemutatott Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év című dokumentumfilmben.

"Mindig gondolok erre" - mondta a 72 éves politikus, amikor arról kérdezték, hogy szokott-e azon elmélkedni, hogy ki fogja őt követni az elnöki székben.

"Végtére is a döntés a nép, vagyis, az orosz nép kezében van" - húzta alá. "Úgy vélem kell lennie egy személynek, vagy inkább személyeknek, akik közül az emberek választhatnak" - fűzte hozzá.

Putyin gyakorlatilag 1999. december 31., vagyis Borisz Jelcin elnök lemondása óta irányítja az Oroszországot államfői vagy miniszterelnöki minőségben. 2000-ben és 2004-ben is négy évre elnökké választották, majd, mivel az orosz alkotmány nem enged meg kettőnél több egymást követő elnöki ciklust, távozott a tisztségből, amelyre Dmitrij Medvegyev addigi miniszterelnököt választották meg, Putyin pedig a kormányfői posztot töltötte be, majd az elnöki mandátum hat évre történő meghosszabbítását követően Putyin 2012-ben ismét államfő lett, majd a 2018-as és 2024-es választást is megnyerve hivatalban maradt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×