Infostart.hu
eur:
359.23
usd:
314.5
bux:
140842.29
2026. július 8. szerda Ellák
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Külföldi dezinformáció? Amerika elfordul a küzdelem eddigi módjától

Rubio nem nevezte meg Pekinget vagy Moszkvát a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek között, de meg nem nevezett "eseteket" említett Nyugat-Európában, "amikor az emberek közzétesznek valamit az interneten, majd a rendőrség bekopogtat az ajtón, és 60 napra börtönbe kerülsz".

Marco Rubio, az amerikai diplomácia vezetője - helyi idő szerint - szerdán bejelentette a külföldi dezinformáció ellen küzdő szolgálat bezárását, és azt mondta, hogy meg akarja védeni a szólásszabadságot, amely szerinte Európában veszélyben van.

Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában a szolgálat bezárását azzal indokolta, hogy "meg kell védeni az amerikaiak véleménynyilvánítási szabadságát". Hangoztatta: "Az előző kormányzat alatt ez a szolgálat, amely évente több mint 50 millió dollárjába kerül az adófizetőknek, milliókat költött arra, hogy elhallgattassa az amerikaiak hangját, amelyet védenie kellett volna".

A minisztériuma által sugárzott Foundation for Freedom Online honlapnak adott interjúban Rubio azt mondta, hogy a szolgálat bezárásával megtakarított pénzeszközöket "Amerika-barát üzenet terjesztésére" fogják fordítani, amelynek célja "a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, amely világszerte veszélyben van, beleértve a szövetséges országokat is".

Rubio nem nevezte meg Pekinget vagy Moszkvát a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek között, de meg nem nevezett "eseteket" említett Nyugat-Európában, "amikor az emberek közzétesznek valamit az interneten, majd a rendőrség bekopogtat az ajtón, és 60 napra börtönbe kerülsz". "Ha egy ország, vagy az Európai Unió esetében országok egy csoportja (...) megtámadja az amerikaiakat azért, amit mondanak, az az Egyesült Államok számára irritálóvá válik, sőt, még annál is többé" - mondta.

"Lehetetlenné teszi az együttműködést (...), ha nemcsak egy Elon (Musk) nevű személyt vesznek célba, hanem bárkit" - Rubio ezzel arra a figyelmeztetésre utalt, amelyet az Európai Bizottság tavaly adott ki az X közösségi oldal főnökének, aki arra készült, hogy Donald Trumppal interjút készítsen a csatornáján. "Ez potenciális fenyegetésekhez vezethet (...) az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői számára" - tette hozzá a politikus.

Ezzel összefüggésben Rubio elmondta, hogy a Trump-kormányzat az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásain felveti a szólásszabadság kérdését. "Látni fogják, hogy diplomáciánkban továbbra is hangsúlyozzuk ezt" - fejtette ki Marco Rubio.

A külügyminisztérium bejelentése egy olyan időszakban érkezik, amikor az amerikai diplomácia várhatóan javasolni fogja költségvetésének felére csökkentését.

A 2016-ban "Global Engagement Center" (GEC) néven alapított dezinformációellenes szolgálat már régóta a republikánus képviselők célkeresztjében van, akik 2024 végén blokkolták a költségvetését. A szolgálatot Elon Musk amerikai milliárdos is bírálta, aki a GEC-et "az amerikai állam legrosszabb cenzorának" és "a demokráciára jelentett fenyegetésnek" nevezte.

A szolgáltatás néhány hónappal Donald Trump első megválasztása előtt indult, mely utóbbit orosz beavatkozás vádja árnyékolt be. Robert Mueller különleges ügyész 2019-es jelentése nevezetesen megállapította, hogy az orosz állam "szisztematikusan beavatkozott a 2016-os elnökválasztásba", amit Moszkva mindig is tagadott.

Donald Trump amerikai elnök újbóli hatalomra kerülése óta az igazságügyi minisztérium bezárta a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) az amerikai választásokba való külföldi beavatkozás elleni küzdelemmel foglalkozó egységét.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, a Zelenszkij-találkozójáról is beszélt a NATO-csúcson

Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, a Zelenszkij-találkozójáról is beszélt a NATO-csúcson

Oroszország a brutális agresszor, és Ukrajnának megvan a joga, hogy megvédje területi integritását. Folytatjuk humanitárius segítségnyújtásunkat Ukrajna számára, de Magyarország nem fog fegyvereket vagy katonákat küldeni Ukrajnába – hangsúlyozta Magyar Péter az ankarai NATO-csúcson tartott tájékoztatóján. A miniszterelnök elmondta: volt egy rövid találkozója Zelenszkij ukrán elnökkel, és megállapodtak, hogy a közeljövőben kétoldalú találkozót tartanak.

Ballai Attila: még jól is elsülhet a Szöllősi György elleni bizalmatlansági indítvány elbukásával előállt helyzet

A sportújságíró-szövetség InfoRádiónak nyilatkozó tagja szerint a sportkormányzat szét tudja választani a bizalmatlansági indítványhoz vezető Szöllősi-kezdeményezéseket és a tagság véleményét, ráadásul az eddigi elnökség többségben is maradt a tagság szavazása után.
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Száguld az olaj, ütik a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Száguld az olaj, ütik a tőzsdéket

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, két meghatározó téma uralja most a tőzsdéket, az egyik a mesterséges intelligenciához köthető részvények esése, a másik pedig az iráni helyzet alakulása. Ma az utóbbi került a figyelem középpontjába: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis emelkedni kezdett az olaj és a földgáz ára, miközben az európai és az amerikai tőzsdék is lefordultak. A negatív nemzetközi hangulat alól a régiós  részvénypiacok valamelyest kilógtak, relatív felülteljesítést láthattunk a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×