Infostart.hu
eur:
364.64
usd:
313.98
bux:
148260.71
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Külföldi dezinformáció? Amerika elfordul a küzdelem eddigi módjától

Rubio nem nevezte meg Pekinget vagy Moszkvát a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek között, de meg nem nevezett "eseteket" említett Nyugat-Európában, "amikor az emberek közzétesznek valamit az interneten, majd a rendőrség bekopogtat az ajtón, és 60 napra börtönbe kerülsz".

Marco Rubio, az amerikai diplomácia vezetője - helyi idő szerint - szerdán bejelentette a külföldi dezinformáció ellen küzdő szolgálat bezárását, és azt mondta, hogy meg akarja védeni a szólásszabadságot, amely szerinte Európában veszélyben van.

Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában a szolgálat bezárását azzal indokolta, hogy "meg kell védeni az amerikaiak véleménynyilvánítási szabadságát". Hangoztatta: "Az előző kormányzat alatt ez a szolgálat, amely évente több mint 50 millió dollárjába kerül az adófizetőknek, milliókat költött arra, hogy elhallgattassa az amerikaiak hangját, amelyet védenie kellett volna".

A minisztériuma által sugárzott Foundation for Freedom Online honlapnak adott interjúban Rubio azt mondta, hogy a szolgálat bezárásával megtakarított pénzeszközöket "Amerika-barát üzenet terjesztésére" fogják fordítani, amelynek célja "a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, amely világszerte veszélyben van, beleértve a szövetséges országokat is".

Rubio nem nevezte meg Pekinget vagy Moszkvát a véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek között, de meg nem nevezett "eseteket" említett Nyugat-Európában, "amikor az emberek közzétesznek valamit az interneten, majd a rendőrség bekopogtat az ajtón, és 60 napra börtönbe kerülsz". "Ha egy ország, vagy az Európai Unió esetében országok egy csoportja (...) megtámadja az amerikaiakat azért, amit mondanak, az az Egyesült Államok számára irritálóvá válik, sőt, még annál is többé" - mondta.

"Lehetetlenné teszi az együttműködést (...), ha nemcsak egy Elon (Musk) nevű személyt vesznek célba, hanem bárkit" - Rubio ezzel arra a figyelmeztetésre utalt, amelyet az Európai Bizottság tavaly adott ki az X közösségi oldal főnökének, aki arra készült, hogy Donald Trumppal interjút készítsen a csatornáján. "Ez potenciális fenyegetésekhez vezethet (...) az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői számára" - tette hozzá a politikus.

Ezzel összefüggésben Rubio elmondta, hogy a Trump-kormányzat az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásain felveti a szólásszabadság kérdését. "Látni fogják, hogy diplomáciánkban továbbra is hangsúlyozzuk ezt" - fejtette ki Marco Rubio.

A külügyminisztérium bejelentése egy olyan időszakban érkezik, amikor az amerikai diplomácia várhatóan javasolni fogja költségvetésének felére csökkentését.

A 2016-ban "Global Engagement Center" (GEC) néven alapított dezinformációellenes szolgálat már régóta a republikánus képviselők célkeresztjében van, akik 2024 végén blokkolták a költségvetését. A szolgálatot Elon Musk amerikai milliárdos is bírálta, aki a GEC-et "az amerikai állam legrosszabb cenzorának" és "a demokráciára jelentett fenyegetésnek" nevezte.

A szolgáltatás néhány hónappal Donald Trump első megválasztása előtt indult, mely utóbbit orosz beavatkozás vádja árnyékolt be. Robert Mueller különleges ügyész 2019-es jelentése nevezetesen megállapította, hogy az orosz állam "szisztematikusan beavatkozott a 2016-os elnökválasztásba", amit Moszkva mindig is tagadott.

Donald Trump amerikai elnök újbóli hatalomra kerülése óta az igazságügyi minisztérium bezárta a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) az amerikai választásokba való külföldi beavatkozás elleni küzdelemmel foglalkozó egységét.

Címlapról ajánljuk
Nincs többé vármegye és főispán, döntött az Országgyűlés

Nincs többé vármegye és főispán, döntött az Országgyűlés

Az Országgyűlés 134 igen, 52 nem szavazattal döntött arról a törvényjavaslatról, amelynek értelmében a vármegyék ismét megyék lesznek, visszaállítva közigazgatási és földrajzi jellegű nevüket, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottként látják el feladatukat.
Tisza-kormány: indul a Szent István vidékfejlesztési program, a parlament előtt az új 2026-os költségvetés

Tisza-kormány: indul a Szent István vidékfejlesztési program, a parlament előtt az új 2026-os költségvetés

Mozgalmasan telik a kedd a hazai politikai életben: Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben bejelentette a Szent István vidékfejlesztési program elindítását, és közölte, hogy a kormány a megyei közgyűlések megszüntetésére, valamint a rendszer teljes átalakítására készül. A kormányfő elmondása szerint az így felszabaduló több tízmilliárd forintot pedig vidékfejlesztésre fordítanák. A délelőtt folyamán nyilvánosságra hozták a friss PISA-eredményeket is, amelyet Lannert Judit oktatási miniszter globális oktatási válságként értékelt. A tárcavezető gyökeres változásokat ígért. Mindezek mellett a Tisza-kormány körvonalazódó dízeltámogatási intézkedéséről és a Waberer's ügyéről is új fejlemények láthatnak napvilágot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×