Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kamala Harris és Donald Trump. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Fordulat az amerikai elnökválasztásban: holtversenybe került Donald Trump és Kamala Harris

Frissen publikált közvélemény-kutatások szerint mind Kamala Harris, mind Donald Trump 47-47 százalékon áll a Pennsylvaniai nyilvános elnökjelölti vita után.

A Philadelphia Inquirer és a Siena College által végzett felmérést a The New York Times közölte, az elemzők és a választók is arra jutottak, hogy Bár a két elnökjelölt jelenlegi támogatottsága 47-47 százalékkal holtversenyt mutat, de mégis az egyikük szereplése meggyőzőbb volt - írja az Index.

A kutatásban részvevők 67 százaléka jobbnak találta Kamala Harrist a vitán, Donald Trumpról csak 40 százalék vélekedett így. Az afroamerikai választók 87 százaléka a demokrata politikusért rajongott, de a kutatásból az is kiderült, hogy ez a rá voksolók arányát jóval meghaladja.

Pennsylvania államban kiélezett a verseny a demokrata és a republikánus pártok jelöltjei között, és a felmérés szerint itt mindössze a szavazók 4 százaléka ítélte meg úgy, hogy Donald Trump kiemelkedőbben teljesített.

A pártnélküliek 65 százaléka Kamala Harrist tartotta meggyőzőbbnek, 30 százalékuk Trumpot. Ugyanakkor a válaszadók negyede szerint a demokraták elnökjelöltje kitér a konkrét válaszok elől - írja a lap.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×