eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője érkezik a párt pozsonyi székházába 2023. október elsején, a szlovák parlamenti választás másnapján. Fico pártja a megszerzett voksok 23,6 százalékával nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást a leadott szavazatok 94,6 százalékos feldolgozottságánál. A második legtöbb eddig összeszámolt voksot, a szavazatok 16,2 százalékát a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg, a harmadik helyet pedig az Irányból kilépett Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezette Hang (Hlas-SD) szerezte meg 15,3 százalékos eredményt produkálva. A Szövetség eredménye 4,4 százalék, vagyis a felvidéki magyar párt nem jut be a pozsonyi törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Tárnok Balázs: Szlovákiában elkezdődött az egymásra mutogatás

Szlovákiára mindig is jellemző volt az élénk és változatos pártpolitikai élet, azonban a társadalmi szétszakadás, polarizálódás korábban ismeretlen volt, és nagyon sokan az ebből eredő feszültséget okolják a kormányfő elleni merényletért.

Szerdán Nyitrabányán, a szlovák kormány ülése után a nyílt utcán követtek el merényletet Robert Fico szlovák kormányfő ellen. A miniszterelnök túl van az életmentő műtéten, jelenleg mélyaltatásban tartják. Egyes tudósítások szerint valósággal forrong Szlovákia, és egyfajta politikai háború kezdődhet - legalább is politikusok így fogalmaztak.

"Valóban olyasmi történt szerdán - nem csupán a szlovákiai demokrácia történetében egy rendkívül sötét nap, de egy olyan aggodalomra okot adó fejlemény -, ami befolyásolhatja a következő hónapjainkat" - mondta az eseményekről az InfoRádióban Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégiai Kutatóintézetének vezetője. Több szakértő, így pszichológusok, társadalomkutatók már arról értekeznek, hogy milyen hatása lesz a merényletnek a szlovák társadalomra.

Az látszik a szlovákiai diskurzusból, hogy egyre többen a megosztottságot, a társadalmi feszültséget és polarizációt hozzák fel indokként, hogy egy ilyen esemény egyáltalán megtörténhetett.

És az sem másodlagos, hogy mindez mit fog kiváltani a társadalomból, "ez egyelőre még aggodalomra ad okot" - tette hozzá a szakértő.

A társadalmi feszültség szerinte eddig is érezhető volt, mindkét oldalon helyet foglaló politikai szereplők erre apellálnak.

"Maga Robert Fico is arról értekezett pár hete, hogy nagyon komoly a Szlovákiában tapasztalható feszültség, és ez így alapvetően nincs jól, de mindkét politikai oldal jelentősen tett azért az elmúlt hónapokban, hogy mindez fokozódjon" - mondta Tárnok Balázs.

Emlékeztetett: az elmúlt közel egy évben Szlovákia több választáson is átesett, többek között 2023 szeptemberében előre hozott parlamenti választásokat tartottak, melynek eredményeként Robert Fico is visszatért a hatalomba. Ezt követően idén tavasszal kétkörös államfőválasztást tartottak, amelyen "nagyszerűen látszott, hogy mennyire két részre szakadt a szlovák társadalom".

A szakértő elmondta, Szlovákiában ez nem volt megszokott dolog. Az ország pártrendszerét az jellemzi, hogy

"nagyon sok párt aktív, ezek dinamikusan emelkednek fel és tűnnek el",

azaz egy nagyon változatos pártpolitikai tájképpel állunk szemben. Ez most sincs másképp, ami viszont szokatlan a szlovák társadalmat figyelők számára, az a két oldalra szakadás, ami nagyon komoly egymással szembeni feszültséget eredményezett.

Hozzátette, ezzel együtt a szerdai merénylet semmilyen szín alatt nem képezte részét egy reális szcenáriónak. Éppen ezért döbbentette meg a társadalmat rendkívüli mértékben ez az esemény, hiszen erre egyszerűen senki sem számított. Mindenki tudatában volt a feszültségnek, de egy ehhez hasonló történés nem volt benne a pakliban.

Tárnok Balázs szerint nehéz megjósolni, hogy politikai háború kezdődik-e most. Az látható, hogy az eseményeket követően a parlamentben is egyből elkezdődtek azok a diskurzusok, főleg a kormányoldalról az ellenzék felé, amelyek a politikai ellenfelet hibáztatják, azzal vádolják, hogy felkorbácsolták a feszültséget. A másik oldal arról beszél, hogy semmilyen szín alatt nem megengedhető az erőszak, és vannak, akik odáig is eljutottak, hogy mindkét fél felelős az ellentétek felszításában.

Mint mondta, az, hogy a helyzet a következő hónapokban miként fog alakulni, az a politikai vezetők felelőssége is. Nem szabad elfelejteni, hogy kampány van, június 8-án európai parlamenti választásokat tartanak. A szakértő azt is hozzátette, hogy úgynevezett "szuper választási év" van, négy választással, aminek az EP-voksolás lesz a lezárása.

Hozzátette, különösen fontos lenne a társadalmi konszolidáció, nem csak a politikai szereplők részéről, hanem a társadalomkutatóknak és a sajtónak is szerepe lenne abban, hogy megnyugtassák a kedélyeket. Szlovákia történetében az ilyen jellegű esemény példátlan, és egyelőre sem a társadalom, sem a politikai vezetés, sajtó sem tudja teljesen, miként kellene ezt a kérdést kezelni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×