Infostart.hu
eur:
354.44
usd:
301.02
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály
Map and flag of Germany, cash euro bills and stock market indicators (economy, money, inflation, crisis, markets, finance, business)
Nyitókép: Getty Images/Javier Ghersi

Nem számítanak a gazdasági helyzet javulására az idén a német vállalatok

A német vállalatok 2024-ben sem számítanak a gazdaság fellendülésére az IW (Institut der deutschen Wirtschaft) gazdaságkutató intézet legfrissebb, szombaton publikált felmérése szerint.

A német gazdaság évek óta a gyenge világgazdasági teljesítmény, valamint a válságok - például az ukrajnai és a közel-keleti - valamint a magas kamatlábak következményeivel küzd. A német vállalatok az idei kilátásaikat is borúsan ítélik meg. Az aktuális helyzet megítélése és a várakozások összességében rosszak, ami kihat a beruházásokra. Olyannyira, hogy egyes vállalatok munkahelyek leépítését valószínűsítik.

"Ez azt jelenti, hogy a 2024-re vonatkozó várakozások ismét kissé romlottak a 2023-as őszi felmérés óta" - írják a kölni kutatók.

Az IW rendszeresen több mint 2000 vállalatot kérdez meg felmérésének összeállításához. Március végén a vállalatok 39 százaléka minősítette rosszabbnak jelenlegi üzleti helyzetét, mint egy évvel ezelőtt, és csak 18 százalékuk számolt be javulásról. A jövőre nézve nem látszik fellendülés.

Az idei évre vonatkozó várakozások alig jobbak az aktuális helyzet megítélésénél: 37 százalékuk arra számít, hogy üzleti tevékenységük visszaesik, és csak 23 százalékuk reméli helyzete javulását. Különösen rosszak a kilátások az iparban és az építőiparban. Hosszú idő óta először a gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti. A cégek mindössze 23 százaléka keres további alkalmazottakat, míg 35 százalékuk azzal számol, hogy munkahelyek leépítésére kényszerül. Bár az egyenleg két százalékponttal nőtt, továbbra is egyértelműen negatív. Ez a megállapítás egyértelművé teszi, hogy a foglalkoztatás 2005 óta tartó tartós növekedése nem fog folytatódni - jósolta az intézet.

Az egyetlen halvány reménysugár a szolgáltatási ágazatban észlelhető. Az ágazatban működő vállalatok 34 százaléka nemcsak új munkahelyeket kíván teremteni (miközben 31 százalékuk leépít), de beruházásaik várhatóan összességében növekedni is fognak. Ez azonban nem ellentételezi azt, hogy az iparban a beruházási költségvetések továbbra is csökkennek. A vállalatok 37 százaléka kevesebbet akar beruházni, és csak 24 százalék tervez több beruházást.

"Ez azt jelenti, hogy Németország ipari bázisa egyre inkább szétesik" - mondja Michael Grömling, az IW gazdasági szakértője. "Túl régóta vagyunk már beruházási válságban" - tette hozzá. Úgy vélte, a politikából alig érkezik dinamikus ösztönzés, és ezen sürgősen változtatni kell. A kkv-szektorban is borús a helyzet. A kkv-kat képviselő szövetség szerint a cégek 45 százaléka számít arra, hogy a következő hónapokban csökken a forgalom, míg 16 százalékuk javulást vár az üzletmenetben.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×