eur:
396.52
usd:
370.39
bux:
71492.81
2024. június 28. péntek Irén, Levente
Román haditengerészek rohamcsónakokon a NATO vezetésével tartott Sea Shield 23 (Tengeri Pajzs 23) fedőnevű hadgyakorlaton a Duna-deltában fekvő Mahmudia közelében 2023. március 30-án. A manőverekben tíz NATO-tagállam, illetve Moldova és Georgia mintegy 3400 katonája vesz részt.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Tálas Péter: rémhírt terjeszt, aki a harmadik világháborút vizionálja

Nagyszabású NATO-hadgyakorlat kezdődött a Fekete-tengeren és a Duna torkolatvidékén, ez azonban nem fenyeget háborúval Oroszország és a katonai szövetség között – vélekedett Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense.

Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött hétfőn a román haditengerészet szervezésében a Fekete-tengeren és a Duna torkolatvidékén 13 NATO-tagállam, illetve partnerország részvételével. A Sea Shield 24 (Tengeri pajzs 24) fedőnevű, április 21-ig tartó közös műveletben Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok, illetve Grúzia és Moldova több mint 2200 katonája gyakorlatozik együtt, 27 folyami és tengeri hadihajóval, 17 repülőgéppel, valamint 91 szárazföldi katonai járművel.

A román szervezésű legnagyobb haditengerészeti gyakorlatot első ízben 2015-ben tartották meg. A Sea Shield forgatókönyveit azóta folyamatosan módosították, hogy az abban részt vevő NATO-erők gyorsan és hatékonyan reagálhassanak a regionális biztonságot és stabilitást fenyegető veszélyek teljes spektrumára – magyarázta az InfoRádióban Tálas Péter.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense felidézte, hogy Románia a 2015-ös kezdés után a 2016-os varsói NATO-csúcson javasolta, hogy rendszeres legyez ez a gyakorlat, és 2022, az orosz-ukrán háború eszkalálódásának éve kivételével minden egyes évben megtartották egyre nagyobb méretben.

A Sea Shield a 2024-es kiképzési év legösszetettebb eseménye, amelynek forgatókönyvei az illegális tevékenységek leküzdését célzó küldetésekre, a tengeri és folyami ellenőrzésre, a bajba jutott hajók mentésére, a létfontosságú infrastruktúra védelmének biztosítására összpontosítanak a Fekete-tengeren, a tengerparton, a Dunán és a Duna-deltában. A nemzetközi hadgyakorlat egyben a részt vevő országok haditengerészetei közötti – illetve más haderőnemekkel folytatott – együttműködés erősítését is célozza.

Tálas Péter felidézte, hogy tavaly a román, a lengyel és a moldovai haditengerészek lövészgyakorlatokat tartottak, gyakorolták a polgári lakosság vízi úton történő kimentését a Dunán, illetve a Fekete-tengeren, sőt a Duna-deltában is nyilvános bemutatót rendeztek, amikor a katonáknak egy ellenséges légi deszant egységet kellett ártalmatlanná tenniük.

A hadgyakorlatot a szakértő szerint Oroszország nem tekintheti provokációnak vagy akár csak barátságtalan lépésnek, mert ilyen hadgyakorlatok rendszeresen vannak, a háború kitörése előtt is megtartották, és részben most is függetlenek az ukrajnai konfliktustól.

"Oroszország azonban tekintheti figyelmeztetésnek, mert ezek olyan nagyszabású gyakorlatok, amelyek azt mutatják meg, hogy milyen erős a NATO.

A NATO elrettentő képességgel akar rendelkezni, de ez nem provokáció, az oroszok agresszív politikájának kivédése inkább ezeknek a hadgyakorlatoknak a fő célja" – vélekedett Tálas Péter.

Arról is beszélt, hogy 2014, a Krím törvénytelen orosz elcsatolása után a NATO úgy tekint Oroszországra, mint amelyik agresszív politikát folytat közvetlenül a NATO-tagállamok környezetében, és erre való felkészülésként 2015-től erősíti a NATO keleti szárnyát. Ennek részeként a katonai szövetség azt is demonstrálja, hogy szövetségesi fellépésről van szó, és úgynevezett nemzetközi alakzatokban jönnek létre olyan képességek, amelyek azt mutatják, hogy a kis tagállamok mellett ott vannak a nagyok. "Ez az egyik legfontosabb üzenete annak, hogy most a német hadsereg a terveknek megfelelően Litvániában előkészíti azt, hogy ott egy állandó nemzetközi egységet hozzanak létre" – mondta Tálas Péter.

A harmadik világháborút vizionáló sajtóorgánumok viszont nemcsak badarságokat írnak, hanem bizonyos értelemben rémhírterjesztést követnek a szakértő szerint, és úgy látja: nincs szó harmadik világháborúról.

"Senki sem akarja a harmadik világháborút, és az összes jelentős politikus még a háború kellős közepén is nagyon határozottan tagadta azt, hogy valamifajta veszélye lenne a harmadik világháborúnak"

– mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense. Úgy véli, ez egy regionális háború Oroszország és Ukrajna között folyik, amelybe úgy kapcsolódnak be NATO-tagállamok is, hogy támogatják Ukrajnát fegyverrel, szakértelemmel. Szerinte még az sem lenne ok a világháborúra, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajnában, ráadásul szerinte ez most is előfordul.

Tálas Péter úgy véli, hogy ez partneri viszony Ukrajna és egyes tagállamok között, de ez nem jelenti azt, hogy NATO-katona vagy bármely NATO-tagállam fegyveres konfliktusba kerülne Oroszországgal. "Ukrajna egy szuverén ország, amely szuverén módon dönthet, miként egyébként a NATO-tagállamok is, arról, hogy kivel akar szövetséget kötni, kitől kér támogatást, és ez a támogatás egész addig, amíg nincs közvetlen harcérintkezés orosz és NATO-katonák között, nem tekinthető semmifajta fegyveres konfliktusnak a NATO és Oroszország között" – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Testvérnép a cseh és a szlovák, a kormányok között még sincs béke

Testvérnép a cseh és a szlovák, a kormányok között még sincs béke

„El kell telnie még egy kis időnek a kormányközi tárgyalások újraindításához” – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák államfő, miután Prágában fogadta őt Petr Pavel cseh köztársasági elnök. Egyetértettek abban, hogy az eltérő vélemények egyes konkrét ügyekben nem ronthatják magát a cseh-szlovák viszonyt. Peter Pellegrini megjegyezte, hogy Szlovákia növelte lőszergyártási kapacitásait, és ezzel hozzájárul a lőszerszállítással kapcsolatos cseh kezdeményezés sikeréhez.

Orbán Viktor: ez egy pimaszság az európai választókkal szemben

A versenyképesség lesz a magyar EU-elnökség egyik prioritása, a programtervezetet pedig szinte minden ország támogatja. A magyar kormány nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élén – többek között ezekről beszélt a miniszterelnök az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.28. péntek, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Konszenzus nélkül, de megválasztották az EU új vezetőit

Konszenzus nélkül, de megválasztották az EU új vezetőit

Csütörtök este az uniós vezetők megállapodtak a blokk következő öt évre szóló politikai vezetéséről. Ursula von der Leyent újra megválasztották az Európai Bizottság elnökének egy második ciklusra, António Costát az Európai Tanács elnökének, Kaja Kallast pedig a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre. A vezetők jóváhagyták a stratégiai menetrendet is, amely a kinevezettek jövőbeli munkáját körvonalazza. Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök voltak csak különutasok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×