Infostart.hu
eur:
386.5
usd:
331.76
bux:
120281.86
2026. január 14. szerda Bódog
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Elnökválasztás kezdődik Oroszországban - négy jelölttel

Oroszországban pénteken megkezdődik az elnökválasztás; a szavazás most először három napon át, vasárnapig tart majd, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) négy jelöltet tüntetett fel a szavazólapon.

Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) hétfőn kiadott előrejelzése szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnök 71 százalékos részvétel mellett a szavazatok 82 százalékát szerezheti meg választáson. Putyin hivatalosan független jelöltként indul, de élvezi a kormánypárt, az Egységes Oroszország támogatását.

A VCIOM szerint Nyikolaj Haritonov (az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának jelöltje) és Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) egyaránt a voksok 6-6 százalékára, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig 5 százalékra számíthat. A vonatkozó előírások értelmében kedd óta tilos frissebb előrejelzéseket közölni.

Ella Pamfilova, a CIK elnöke csütörtökön megnyitotta a választási testület információs központját, ahol a szavazási adatokat összegyűjtik és kommentálják, valamint az előzetes eredményeket bejelentik majd. Az első eredményeket a CIK vasárnap este, közép-európai idő szerint 19 órakor, az előzetes eredményeket pedig hétfő délelőtt fogja közölni. Pamfilova úgy vélekedett, hogy addigra már a leadott szavazatok legkevesebb 90 százalékát összesítik.

A választási testület vezetője elmondta, hogy több mint 113,5 millió szavazócédulát nyomtattak ki. Több mint 112 millió jogosult Oroszországban, 93 644 választókörzetben, csaknem kétmillióan pedig külföldön, 144 országban, 295 szavazóhelyiségben voksolhatnak.

Február 25-től csütörtökig 42 régióban több mint 2,3 millióan éltek a korai szavazás lehetőségével. Ez példátlanul magas szám, Pamfilova szerint elsősorban az Ukrajnától újonnan elcsatolt négy régió lakosainak és a "különleges hadműveletre" mozgósított katonák részvétele miatt.

A CIK elnöke hozzátette: 5 195 348 szavazó kérte, hogy élhessen mobil (a bejegyzett lakhelytől távoli) szavazás lehetőségével, 4 786 582-en elektronikus távszavazásra jelentkeztek.

Pamfilova közölte, hogy a választási kampány kezdete óta több mint 12 millió hackertámadás érte a CIK honlapját. Azt mondta, hogy az országból eltávozott orosz állampolgárok hálózatot hoztak létre a választások lejáratására, provokációk előkészítésére, elsősorban a balti államokban, Lengyelországban és Németországban. Állítása szerint több nyugati országban gátolják, hogy az orosz állampolgárok élhessenek választójogukkal.

Oroszország mind a 89 régiójában nyilvános megfigyelő központokat állítottak fel a szavazás nyomon követésére. Ezekben szakértők értékelik a választás menetét, reagálnak az esetleges jogi problémákra utaló jelzésekre, és kapcsolatot tartanak a megfigyelőkkel. Idén a megfigyelői képzést több mint 200 ezren végezték el.

Pavel Andrejev, a CIK tagja csütörtökön közölte, hogy 106 országból akkreditáltak megfigyelőket az orosz elnökválasztásra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön videóüzenetben biztatta szavazásra honfitársait, az összefogás fontosságát hangsúlyozva. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a hivatalban lévő államfő a három szavazási nap bármelyikén leadhatja voksát.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Az elmúlt hónapokban szinte mindenki ugyanazt a sztorit árazta: a tavaly őszi munkaerőpiaci megtorpanás után az amerikai növekedés óhatatlanul hűl, a Fed pedig előbb-utóbb kénytelen lesz alkalmazkodni. Ebbe a keretbe a piac kényelmesen bele tudta rendezni a következő lépéseit. Csakhogy az utóbbi hetekben több, első ránézésre “mellékes” adat érkezett, amelyek együtt már nem illenek ebbe a képbe. Ha egymás mellé tesszük őket, egy teljesen más forgatókönyv rajzolódik ki, és ez nem csak a kamatvárakozásokról szól, hanem arról is, hogy a részvénypiac mit fog félreérteni a következő hónapokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×