Mint arról az Infostart is beszámolt, február 24-én volt a republikánus előválasztás Dél-Karolinában, ahol Donald Trump a szavazatok 60 százalékát szerezte meg. "A CNN amerikai hírcsatorna, amely nem vádolható azzal, hogy a volt elnök szekerét tolná, úgy reagált: nem meglepő, hogy Trump nyert, hiszen az egyik legkonzervatívabb államról van szó. Mégis, kissé furcsa, hogy az egykori dél-karolinai kormányzó ilyen óriási vereséget szenvedett" – fogalmazott az InfoRádióban Fekete Rajmund, azt is jelezve, hogy az előválasztáson 1980 óta a mostani részévételi arány volt a legmagasabb az államban.

Nikki Haley-vel ellentétben a többi republikánus elnökjelölt-aspiráns gyorsan felmérte, hogy „nincs keresnivalója” a versenyben, ő viszont továbbra sem száll ki, amit veresége után úgy magyarázott, hogy „ebben az országban továbbra is vannak olyanok, akik sem Bident, sem Trumpot nem akarják, hogy amerikai elnök legyen", ezért ő küzd tovább, amíg van erre lehetősége. A szakértő szerint elképzelhető, hogy azért, mert az alelnöki címre pályázik, de olyan megfejtésekről is hallani, miszerint egyszerűen kivárja a Trumppal szembeni eljárások végett, hogy adott esetben ő lehessen a „beugró”. Csakhogy ebben az esetben a Trump-szavazók nem feltétlenül fogják követni – jegyezte meg az NKE munkatársa.

Szerinte a március 5-i szuperkedden, amikor tizenhárom amerikai államban tartanak előválasztás, nem nagyon akad majd kihívója a volt elnöknek, és Donald Trumpnak „hatalmas” esélye van arra, hogy a republikánusok hivatalosan is őt jelöljék meg a nyár folyamán. Mindezt erősíti, hogy amit Trump képvisel, az üzenetei (Make America Great Again – Tegyük újra naggyá Amerikát) olyan hívószavak, amelyek a Republikánus Párton belül is komoly támogatottsággal bírnak.

Ráadásul minap látott napvilágot egy, a Harvard Egyetem által készített közvélemény-kutatás arról, hogy milyen lenne a szavazati arány, illetve hajlandóság, ha Trumpot az ellene indított eljárások valamelyikében elítélnék. Fekete Rajmund kiemelte, hogy akár a Capitolium elleni támadás kapcsán ítélnék el, akár azért, hogy Georgia államban megpróbált beavatkozni a választások kimenetelésbe, a válaszadók többsége rá szavazna, semmint Joe Bidenre. Tízből hat szavazó úgy gondolja, hogy a volt elnök ellen indult eljárások kizárólag olyan célt szolgálnak, hogy ellehetetlenítsék politikai ellenfelei az indulását. A megkérdezettek 54 százalék továbbra is úgy vélekedik, hogy ezek politikailag motivált támadások Trump ellen – ismertette a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy mik lehetnek majd a két elnökjelölt – valószínűleg Donald Trump és Joe Biden –kampányának legfőbb témái, kifejtette: a jelenlegi elnök az ideológiailag motivált külpolitikára építhet majd, ahogy az elmúlt négy évben is, csakhogy az Egyesült Államok sok esetben nem jól reagált a konfliktushelyzetekre, és példaként említette, hogy Joe Biden elnöksége alatt vonult ki az USA Afganisztánból. A szakértő szerint Donald Trumptól továbbra is „Amerika első helyre való tétele” várható.