Infostart.hu
eur:
361.72
usd:
315.97
bux:
151342.76
2026. szeptember 23. szerda Tekla
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök támogatóihoz beszél a dél-karolinai Columbiában tartott kampánygyűlésén 2024. február 24-én, a Republikánus Párt Dél-Karolina államban rendezett előválasztásának napján. Trump a szavazatok közel hatvan százalékát, míg Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó és egykori amerikai ENSZ-nagykövet a voksok közel negyven százalékát szerezte meg. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Andrew Harnik

Harvard-felmérés: nem számít, ha Trumpot elítélik – Fekete Rajmund az amerikai elnökválasztásról

Donald Trump volt amerikai elnök a republikánus előválasztáson fölényesen nyerte el Dél-Karolinát, így a saját államában verte meg egyetlen riválisát, Nikki Haley-t. Az előrejelzések is Trump győzelmét jósolták, de akkor miért harcol még Nikki Haley? Erről is kérdeztük Fekete Rajmundot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársát.

Mint arról az Infostart is beszámolt, február 24-én volt a republikánus előválasztás Dél-Karolinában, ahol Donald Trump a szavazatok 60 százalékát szerezte meg. "A CNN amerikai hírcsatorna, amely nem vádolható azzal, hogy a volt elnök szekerét tolná, úgy reagált: nem meglepő, hogy Trump nyert, hiszen az egyik legkonzervatívabb államról van szó. Mégis, kissé furcsa, hogy az egykori dél-karolinai kormányzó ilyen óriási vereséget szenvedett" – fogalmazott az InfoRádióban Fekete Rajmund, azt is jelezve, hogy az előválasztáson 1980 óta a mostani részévételi arány volt a legmagasabb az államban.

Nikki Haley-vel ellentétben a többi republikánus elnökjelölt-aspiráns gyorsan felmérte, hogy „nincs keresnivalója” a versenyben, ő viszont továbbra sem száll ki, amit veresége után úgy magyarázott, hogy „ebben az országban továbbra is vannak olyanok, akik sem Bident, sem Trumpot nem akarják, hogy amerikai elnök legyen", ezért ő küzd tovább, amíg van erre lehetősége. A szakértő szerint elképzelhető, hogy azért, mert az alelnöki címre pályázik, de olyan megfejtésekről is hallani, miszerint egyszerűen kivárja a Trumppal szembeni eljárások végett, hogy adott esetben ő lehessen a „beugró”. Csakhogy ebben az esetben a Trump-szavazók nem feltétlenül fogják követni – jegyezte meg az NKE munkatársa.

Szerinte a március 5-i szuperkedden, amikor tizenhárom amerikai államban tartanak előválasztás, nem nagyon akad majd kihívója a volt elnöknek, és Donald Trumpnak „hatalmas” esélye van arra, hogy a republikánusok hivatalosan is őt jelöljék meg a nyár folyamán. Mindezt erősíti, hogy amit Trump képvisel, az üzenetei (Make America Great Again – Tegyük újra naggyá Amerikát) olyan hívószavak, amelyek a Republikánus Párton belül is komoly támogatottsággal bírnak.

Ráadásul minap látott napvilágot egy, a Harvard Egyetem által készített közvélemény-kutatás arról, hogy milyen lenne a szavazati arány, illetve hajlandóság, ha Trumpot az ellene indított eljárások valamelyikében elítélnék. Fekete Rajmund kiemelte, hogy akár a Capitolium elleni támadás kapcsán ítélnék el, akár azért, hogy Georgia államban megpróbált beavatkozni a választások kimenetelésbe, a válaszadók többsége rá szavazna, semmint Joe Bidenre. Tízből hat szavazó úgy gondolja, hogy a volt elnök ellen indult eljárások kizárólag olyan célt szolgálnak, hogy ellehetetlenítsék politikai ellenfelei az indulását. A megkérdezettek 54 százalék továbbra is úgy vélekedik, hogy ezek politikailag motivált támadások Trump ellen – ismertette a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy mik lehetnek majd a két elnökjelölt – valószínűleg Donald Trump és Joe Biden –kampányának legfőbb témái, kifejtette: a jelenlegi elnök az ideológiailag motivált külpolitikára építhet majd, ahogy az elmúlt négy évben is, csakhogy az Egyesült Államok sok esetben nem jól reagált a konfliktushelyzetekre, és példaként említette, hogy Joe Biden elnöksége alatt vonult ki az USA Afganisztánból. A szakértő szerint Donald Trumptól továbbra is „Amerika első helyre való tétele” várható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Kukoricából már importra szorul az ország: elmaradó vetések, visszafogott műtrágyázás és leállított öntözés jelzi a magyar gazdák pénzügyi válságát. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint az aszályveszteségek mellett a magas energiaköltségek már a következő szezon finanszírozását is veszélyeztetik. Mint mondta, a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben, a gazdák nagyon nehéz körülmények között kell hogy döntsenek a jövőről.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter arról is beszélt, hogy feljelentést tesz azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Keményen visszaszólt a Legfőbb Ügyészség Magyar Péternek - Nem maradt el a miniszterelnök viszontválasza sem

Keményen visszaszólt a Legfőbb Ügyészség Magyar Péternek - Nem maradt el a miniszterelnök viszontválasza sem

A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált Magyar Péter videóüzenetére, határozottan visszautasítva az ügyészi szervezetet és munkatársait bíráló kijelentéseket. A közlemény leszögezi, hogy az ügyészség munkájának egyetlen mércéje a törvényesség, a pártatlanság és a törvény előtti egyenlőség, beleértve a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványokat is. Az ügyészség hangsúlyozza, hogy döntéseit semmilyen politikai megfontolás nem befolyásolja, és az ügyészek félelem nélkül, hivatásuk szabályai alapján járnak el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×